Építőteleptől a korszerűen felszerelt műtőkig, zsúfolt és ósdi mamutkórtermektől a modern kétágyas, fürdőszobás egységekig, türelmetlen és olykor ideges alkalmazottaktól a magas színvonalú ellátást biztosító szakszemélyzetig, az ország más megyéiből is keresett orvosokig minden megtalálható a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban. Jó és kevésbé jó, siker és bosszúság vegyül a mindennapi körforgásba, de az ott dolgozók úgy tartják, ami tőlük függ, az mind a beteg érdekében történik. Ezekről beszélgettünk az intézmény két igazgatójával és két szakorvosával.
A megyei kórház három felületén zajló építkezésekről több alkalommal beszámoltunk lapunkban, ezek közül a belgyógyászat régi épületének felújítása ad okot a legtöbb panaszra a betegek részéről. A sürgősségi osztály bővítése és az új tüdőkórház építése nem érinti közvetlenül a pácienseket, s bár eső esetén a sár sok bosszúságot okoz az osztályok között közlekedő alkalmazottaknak és semmiképpen nem segíti az épületek tisztaságának, higiéniájának fenntartását, mégiscsak a régi épületben működő belgyógyászat, neurológia és gasztroenterológia betegei és alkalmazottai szenvedik meg leginkább a zsúfoltság és az állandó gépzaj miatti kényelmetlenséget. Dr. Szabó Beáta osztályvezető szakorvos ennek ellenére annak örvend, hogy a hozzájuk jutó és az általunk közvetített panaszok a körülményekre vonatkoznak, és nem az ellátás minőségére, az orvosi munkára.
A másik, szintén sok elmarasztalással illetett osztály a sebészet, ahol a legtöbb panasz a hosszú várólisták miatt van, ennek okát dr. György-Szakács Csaba sebész szakorvos elsősorban abban látja, hogy a koronavírus-járvány két éve alatt megnőtt azoknak a betegeknek a száma, akiknél a programált műtét, beavatkozás, kezelés halasztható volt, de sok beteg a kórház, az egész egészségügy iránti bizalmatlanság miatt nem jelentkezett, ráadásul ez nem csak számbeli problémát jelent, és emiatt van várólista, hanem az elhanyagolt esetek sokkal súlyosabbak, mint ha egy kezdődő betegséget kellene kezelni. A daganatos betegek, a sürgősségi esetek elsőbbséget élveznek, ezért a krónikus betegeket hátrébb kellett sorolni a sorban.
Újrakezdés, újratervezés
Dr. György-Szakács Csaba szerint az ő osztályukon újra fel kell építeniük azt, amit a járvány előtt sikerült, amikor a kevésbé invazív eljárásokat egyre szélesebb területen próbálták alkalmazni, de ez a Covid idején leállt. Nem ebben látja a legnagyobb problémát, mert lassan újraszerveződnek, újraépítik a korábbi működést, azt tartja a legnagyobb nehézségnek, hogy az egészségügy irányában kialakult bizalmatlanság miatt még mindig sokan kérdezik, meddig húzhatják az adott betegséget, mert kórházba nem akarnak jönni. Feltorlódott a betegállomány, a legtöbb krónikus betegnél súlyosbodtak a tünetek, a daganatos betegek sem jöttek, csak akkor, amikor már sürgősségi esetnek számítottak – mondotta.
A szakorvos szerint ez megterhelő a rendszernek, egyenként az orvosoknak is, sokkal több költséget jelent, sokkal nagyobb energiaráfordítást igényel az elhanyagolt betegség kezelése. Úgy véli, az egészségügyi oktatás hiánya üt vissza, nincs betegségtudata az embereknek, nem foglalkoznak a megelőző kivizsgálásokkal. Az egy-két hónapos várólista nem számít hosszúnak, Dániában öt-hat hónapot várnak a betegek, türelemre lenne szükség, meg kell érteniük a betegeknek, hogy sokkal többen vannak súlyosabb, nagyobb elsőbbséget élvező betegségekkel, ide tartoznak a daganatos betegségek, az elhanyagolt érpatológiák, próbálják ezeket súlyosság szerint rangsorolni, és mellette működik a krónikus program is – részletezte György-Szakács doktor.
A sebészeti osztályon a gyermeksebész, érsebész, urológus orvosok mellett négy általános sebész látja el a hozzájuk forduló betegeket, holott szerintük legalább hétre lenne szükség, a járvány előtti esztendőben közel 2900 beteget láttak el az osztályon, túlsúlyban általános sebészeti eseteket.
A daganat nem fáj
A legtöbb daganatos betegség igen rejtett formában jelenik meg, de ha az első tüneteknél orvoshoz fordul a páciens, és elvégzik a megfelelő kivizsgálást, megelőzhető, megállítható a betegség súlyosbodása, enyhíthetőek a következmények. A dr. Szabó Beáta által vezetett belgyógyászati osztályon naponta diagnosztizálnak új daganatos esetet. A daganat nem fáj, rejtett, amikor már tünetet okoz, akkor általában nagyon előrehaladott stádiumban van – mondotta. A szakorvos szerint régi probléma az egészségügyi nevelés hiánya, az nem normális, hogy gyakran a betegek olyan állapotban kerülnek orvoshoz, amikor bomlásnak indul egy szervük, de mivel eddig az alternatív medicinában hittek, ami nem hozott eredményt, végül orvoshoz fordulnak. A járvány alatt az egészségügy iránt kialakult bizalmatlanság sok mindenre rányomta bélyegét, a krónikus betegségek dekompenzálódtak, romlott a szívelégtelenségben szenvedők állapota, sok az emésztőrendszeri probléma, az elhanyagolt cukorbetegeknél súlyos szövődmények alakultak ki – ecsetelte Szabó doktornő.
A megelőzés olcsóbb és eredményesebb
Országos és helyi viszonylatban az elhalálozások több mint 30 százaléka köthető magas vérnyomáshoz, szív-érrendszeri betegségekhez, stroke-hoz. Az okokat időben fel lehetne fedezni, ha a lakosság időnként eljárna a családorvoshoz, elvégeztetne adott laboratóriumi vizsgálatokat, részt venne a szervezett szűréseken – szögezik le a szakorvosok és a megyei kórház vezetői.
Dr. Roșu Mátyás orvosigazgató, röntgen- és orvosdiagnosztikai szakorvos szerint, ha hiányzik ez a tudatosság, nem kellene a lakosságra hagyni, hanem úgy, mint sok más országban, bizonyos vizsgálatokat kötelezővé kellene tenni, például negyven év fölött az éves mellrákszűrést, ötven fölött pedig legalább egy vastagbéltükrözést és más szűrővizsgálatokat: aki nem vesz részt ezeken (és az adott betegséggel később mégis kezelésre szorul), fizetnie kelljen, ne térítse meg a költségeket az egészségbiztosítási pénztár.
Lapunk kérdésére az orvosigazgató megerősítette: továbbra is nagyon sok (60 százalék) az olyan páciensek aránya a sürgősségi osztályon, akik kényelemből választják ezt a megoldást, ráadásul ingyenes kivizsgálásokban részesülnek ott, a helyszínen, hiszen az orvos csak akkor tudja ellenőrizni a panasz valódiságát, ha elvégzi azokat a vizsgálatokat, amelyek a panasz okán egy adott problémára utalhatnak. Adott esetben ezek közé tartozhatnak az imagisztikai kivizsgálások is, a szóban forgó 60 százalék szinte kétharmadát az ilyen esetek teszik ki, ez óriási teher pénzben és orvosi munkaráfordításában is, de megkerülhetetlen – mondotta.
Pénz, pénz és pénz
Ha az egészségbiztosítási pénztártól kiutalt költségvetéstől függne, csak havi hatvanezer lejre végeznének a megyei kórházban röntgenfelvételt, echográfot, komputertomográfos (CT), illetve mágnesesrezonancia-vizsgálatot (MR). Mindenikből ennél jóval többet végeznek, s bár ebből a keretből a legköltségesebb MR-ből csak negyven férne bele (egy kontrasztanyagos hasi MR költsége ezer lej), ennek többszörösét végzik és értékelik ki, mert a beutalt betegek és a sürgősségi esetek mellett sok a külsős kérelem, elsősorban a daganatos betegek esetében, de a fizetéses kivizsgálásokat is beiktatják a kapacitás mértékéig – részletezte dr. Roșu Mátyás.
Ha már pénzről, finanszírozásról kerül szó, megkerülhetetlen néhány konkrét számadat. Ezeket András-Nagy Róbert kórházmenedzser ismerteti. Az egy főre eső európai kórházi költség átlaga 1100 euró, a megyei kórház 500 euróból gazdálkodik. Uniós szinten az egy főre eső egészségügyi átlag ráfordítás megelőzésre, járóbeteg-rendelésre, társszolgáltatásokra több mint kétszer annyi, mint Romániában, az ország egészségügyi költségvetése az uniós átlag felét is alig éri el. Az alapellátás alulfinanszírozott, a megelőzést, a korai diagnosztizálást segítő járóbeteg-szakrendelésre fordított 2,5% rettenetesen kevés – hangsúlyozta a menedzser.
Az alacsony mértékű finanszírozás, az orvoshiány rányomja bélyegét az egész ellátásra, a kórházi orvosok szinte lehetetlen helyzetben vannak, mert helyt kell állniuk az osztályon, a járóbeteg-rendelőben, a sürgősségen, az ügyeletben, és egyiket sem hanyagolhatják el, az elvárás mindenütt ugyanaz – ecsetelte András-Nagy Róbert. A menedzser a rendszer egyik hibájának tartja, hogy a törvény nem engedi meg a teljesítmény szerinti javadalmazást, holott a tapasztalat azt mutatja, nem mindenki teljesít egyformán, ezt a betegek is visszajelzik, egyik orvos keresettebb a másiknál, egyiknél napokon belül lehet időpontot kapni a járóbeteg-rendelőben vagy műtéti várólistán, másiknál hónapokig kell várni.
Mindebből úgy tűnik, járvány után sem könnyű, és a betegek tekintetében sem kielégítő a helyzet a megyei kórházban, annyi ellenben biztos, az egyéni hozzáállás sem elegendő, ha a milliónyi rendszerhiba fékezi a kerekek továbbgördülését.
