Az eredetileg a város főterére tervezett, de a vihar miatt a Rákóczi Pincében megtartott megnyitón Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kiemelte, hogy az évforduló az emlékezés és a számvetés ideje az írótábor életében is. Az először 1972-ben megrendezett és 1987 kivételével minden évben megtartott irodalmi találkozó rendkívüli lehetőség volt a magyar szellemi élet számára. Az itt zajlott folyamatok tizennyolc éven keresztül „bölcsőként ringatták” a rendszerváltoztatást, felmutatták annak a párbeszédnek és őszinte hangnak a fontosságát, amelyet csak az írók mertek felvállalni – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve: ezek a szellemi diskurzusok később alapokat építettek olyan hasonló találkozóknak, mint például a lakiteleki volt. „Ez a műhely a szellemi pezsgést jelentette az akkori értelmiség számára, napjainkban pedig azt a szembenézést adja, amit nekünk sem szabad megspórolni” – fogalmazott Hoppál Péter, megjegyezve: a kritikai párbeszéd olyan, a társadalmat formáló és annak jobbítását elősegítő jelenség, amely elől nem szabad a politikának sem megfutamodnia. „Tiszteljük az elődöket, igyekszünk szintetizálni általuk azt a múltat, amit örökségbe kaptunk, miközben a horizonton mindannyiunk számára egy olyan jövő látszik, amelyben jobbá kívánjuk tenni az életet gyermekeink és unokáink számára” – jelentette ki a kultúráért felelős államtitkár.

L. Simon László József Attila-díjas író, az írótábor elnöke a megnyitón arról beszélt, hogy a rendezvény korábbi és mostani résztvevői egyaránt arra törekedtek és arra törekszenek most is, hogy fegyelmezetten és „oly sok veszély között” is megőrizzék a szellem méltóságát, a gondolkodás, a beszéd és az írás színvonalát. „Úgy hisszük, hogy a szellem erkölcsi tekintélyére, valamint a beszéd és az írás emberi hitelére igen nagy szükség van” – fogalmazott L. Simon László, megjegyezve, hogy erre az elvre a háborús konfliktusok kiújulása, a nyugati világ „önsorsrontó logikája”, valamint a klasszikus európai értékek feladása miatt jelenleg is fontos hangsúly helyeződik. Az írók, képzőművészek, színházi rendezők és társaik továbbra sem vonulhatnak „elefántcsonttoronyba”, szükség van szellemi műhelyeikre, szervezeteikre, a művésztelepekre és az írótáborokra, valamint a vitákra, és arra – ha kell –, hogy hallassák hangjukat.

Posta György, Tokaj független polgármestere elmondta, a jövőre 950 éves kisváros története az utolsó ötven évben egybeforrt az ott rendezett írói seregszemlével. A település vezetője emlékeztetett arra, hogy a rangos kultúrpolitikai, irodalmi és közéleti eseményt 2021-ben kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Hungarikum Bizottság. 

A jubileumi írótábor augusztus 25-éig tart: a négy nap alatt rendeznek szakmai előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, bemutatókat, esténként pedig koncertek várják az érdeklődőket. A hagyományoknak megfelelően az írótalálkozó utolsó napján díjakat adnak át, faültetéssel emlékeznek több íróra és költőre, valamint átadják a felújított Millenniumi Irodalmi Emlékparkot, ahol egyebek mellett domborművet avatnak a száz éve született Fekete Gyula író, valamint Antall István rádiós szerkesztő emlékére.