Az államelnök szerint „1939. augusztus 23-a volt az a nap, amikor nemcsak a közép- és kelet-európai emberek milliói, hanem az egész emberiség kegyetlen jövőre ítéltetett”, és „a Ribbentrop–Molotov-paktum olyan bűnös összeesküvés volt, amelynek nyomán generációk sora tapasztalta meg a totalitárius ideológiák mérgező és barbár hatásait, súlyos, hosszú távra kiható következményekkel”.

A 20. század totalitárius ideológiái elképzelhetetlen szenvedést és mérhetetlen károkat okoztak az európai kontinensnek és népeinek. A háborúk, deportálások, éhínség, diszkrimináció, rasszizmus, visszaélések, intolerancia és gyűlölet mély sebeket hagytak. Ma emlékezünk ugyanakkor I. Mihály király 1944. augusztus 23-i gesztusára is, amely jelentős hatással volt a második világháborúban az Európában zajló harcok időtartamának lerövidítésére. Az Antonescu-diktatúra alóli felszabadulás és hazánk csatlakozása az ENSZ-hez a náci Németország elleni harcban, a terület visszaintegrálása melletti teljes elkötelezettség bizonyította a király magas politikai tudását és hazafias hozzáállását –  írja az Államelnöki Hivatal közleményében idézett Iohannis. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az intézmények, a hatóságok és a polgárok felelőssége, hogy a történelem e tragikus és hősies pillanatáról szóló igazságot megismertessék, megértessék a fiatalabb generációkkal, mert „csak a kollektív emlékezet ébren tartása biztosítja, hogy a román társadalomban soha többé ne verjen gyökeret a gonosz. A ma szóba kerülő események mély üzenete az, hogy a demokráciák csak akkor léteznek és gyarapodnak, ha a politikusok és a polgárok egyaránt elkötelezik magukat a szabadság és az emberi jogok védelmének alapvető értékei mellett”. Iohannis szerint a történelmi tények elferdítésére többször is kísérletet tettek a régi bűnös rendszerek védelmezői, sőt, még mindig látunk ilyen kísérleteket az igazság átírására. A propagandának és a félretájékoztatásnak nincs helye társadalmunkban – szögezi le.