Természetesen nem nagy dolog egyetemet végezni, de azért Jászvásárban egészen más volt. A beavatatlan olvasó nem is igazán érti, miről beszélek, de aki töltött diák­éveidből egy kis időt a Bahlui-parti városban, aki megtapasztalta, hogy az utcán, villamoson, moziban csupán azért szólítanak meg ismerkedés céljából rendszeresen, mert magyarul beszélsz, aki tudja, hogy a vakpali-dallam csak magyaroknak szól, aki megélte egy maroknyi lelkes, egymásra utalt, szeretetteljes közösség érzését, az nagyon is tudja.

Mert évtizedeken keresztül olyan, a nagyvilágon egyedülálló, összetartó közösségek jöttek létre, melyek egy életre szólnak, s melyek mára egy nagy családba kovácsolódtak. Ennek köszönhetően 1997 óta ötévenkénti rendszerességgel töretlenül megszervezik a véndiák-találkozókat, ahova szeretettel várnak kortól, nemtől, végzettségtől, a végzés időpontjától stb. függetlenül minden olyan személyt párjával és családjával együtt, aki diákként valaha is egy kis időt eltöltött Jászvásárban.

A műsorból nem szokott hiányozni a hagyományos és rendhagyó magyar találkozó, a hetedhét országra szóló buli, ökumenikus istentisztelet, egyéb tartalmas program, sportrendezvény, vetélkedő és természetesen sok meglepetés. A találkozó ideje alatt megtekinthető egy fotókiállítás, a résztvevőket a Csirik Rádió és a Vakpali diáklap szórakoztatja és tájékoztatja.

Ez így lesz az idén is a VI. Iași-i Magyar Véndiák-találkozón Szovátán, a Patakmajor kempingben augusztus 26−28. között, ahol régi barátokkal, netán új ismerősökkel, üzlettársakkal, szakmai partnerekkel lehet összefutni. Bővebb információ a www.vakpali.ro honlapon.

A szervezők arra buzdítják társaikat, hogy ne hagyják ki a lehetőséget, jöjjenek el, mert velük együtt lesz teljes a kép! Végtére találkozni lehet az utolsó iași-i magyar mohikánokkal is, s megtudhatjuk, hánya(dá)n is vannak.

Puskás Attila Barna