A szervezők közleménye szerint a Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány harmadik alkalommal rendezi meg szabadegyetemét Mikházán 2022. szeptember 2–3-án. A találkozót megálmodói egy családias hangulatú szakmai fórumnak szánják, ahol a szakma elméleti és gyakorlati szakemberei a mindennapi munka során tapasztalt kérdéseket és problémákat közösen vitathatják meg.  Elsődleges célnak tekintik a hagyományőrzés terén kipróbált gyakorlatok egymásnak való bemutatását, és egyben tanácsadást gyakorlati kérdésekben is. A rendezők a közös munkát nyolc szekcióba szervezték.

Az idei program középpontjában a népi kézművesség áll. Többek között gyerek- és felnőtt foglalkozások, képzések és szakkörök, vásárok, népi motívumok mai feldolgozása, múzeumi gyűjtemények, kiállítások és az azokból inspirálódó tárgytervezés, népi iparművészeti minősítések, pályázatok szerepelnek a napirenden. A fotó-videó szekcióban érdekes előadásokkal és filmvetítéssel várják az érdeklődőket, akik technikai, fotókompozíciós kérdéseikre is választ kaphatnak. A gyermekfoglalkozások szekcióban olyan témákról hangzanak el előadások és rendeznek interaktív műhelyfoglalkozásokat, mint az ölbeli játékok, zenés-táncos-mesés komplex gyermekfoglalkozások, a dramatikus népszokások és a népi gyermekjátékok. A szabadegyetem népmese szekciójában a résztvevők együtt keresik a választ arra az időszerű kérdésre: hogyan is mondjuk a népmesét a 21. században?

Napjainkban nem valósulhat meg népi kultúra témájában szervezett szakmai fórum, ahol a népzene ne kerülne terítékre, ebben a mikházi program sem lesz kivétel. Szakmai előadások mellett kerekasztal-beszélgetés, hangképzési, illetve népdaloktatás is színesíti az eseményt. A Néptánc-táncház szekcióban szervezett kerekasztal-beszélgetés keretén belül többek között a táncházmozgalom aktualitásait, a táncházszervezés pozitívumait, néptánc és színház kölcsönhatását vitatják meg. Esténként értékes programok várják az egybegyűlteket: a Heveder zenekar és a Maros Művészegyüttes is színpadra lép. Minden estét az elmaradhatatlan táncház zárja.

A Maros megyei Mikháza kiválasztása is szimbolikus, hiszen a település az erdélyi magyar kultúra egyik bölcsője: a Felső-Nyárád menti „Szentföld” központjában a ferencesek 1636-ban építették fel első kolostorukat. A rend élén olyan kiváló tudósok álltak, mint Kájoni János, a Cantionale Catholicum és a róla elnevezett kódex szerzője. A rend az oktatás területén is úttörő szerepet vállalt, a kolostorban indult el az az iskolai oktatás, amely később a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban vált példaértékűvé. A település számos neves szülötte öregbítette Mikháza hírnevét: Kacsó Sándor újságíró, aki gazdag életpályáján többek között a Brassói Lapok és a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjeként vállalt felelősséget az erdélyi magyarságért, és Széllyes Sándor, aki a legendás Székely Népi Együttes vezéralakjaként ápolta szülőföldjén, és vitte el ősei kultúráját a nagyvilágba.