A megyében bejegyzett nagyobb cégek mérlegadatait felhasználva a járványhelyzet által okozott gazdasági folyamatokat próbálta meg modellezni Édler András. A kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint az adatok alapján készített elemzés egyértelműen csupán azt igazolja, hogy a hároméves folyamatban voltak nyertesek és vesztesek.
Nehéz feladatra vállalkozott a kamara elnöke, hiszen a nyilvánosan is elérhető zárómérlegadatok nem feltétlenül tükrözik az illető cég gazdasági teljesítményét. Főként azért – és ez a vizsgált vállalkozások némelyikénél egyértelműen kitetszik –, mert a könyvelési, illetve az üzleti szempontok egyik évről a másikra jelentősen változhatnak, így nem minden esetben adnak egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a vizsgált időszakban, vagyis 2019 és 2020, illetve 2020 és 2021 között egy-egy cég teljesítménye javult vagy romlott. Hiszen lehetett például az egyik évben egy nagyobb volumenű értékesítés, ami egyértelműen torzítja a tényleges pénzügyi eredményeket. A kamaraelnök arra sem vállalkozhatott, hogy a megye több ezer cégének az adatait összevesse, így kizárólag azon vállalkozások adatait gyűjtötte egybe, amelyeknek a két összehasonlítási időszakban a nyereségrátájuk legalább 50 százalékkal változott (növekedett vagy csökkent). Továbbá a nyertesek kategóriájába azok a vállalkozások kerültek, amelyeknek a növekedés utáni bruttó nyeresége legalább félmillió euró volt, míg a veszteseknél azok, amelyek a csökkenés után is legalább ugyanennyi (félmillió euró) bruttó nyereséget könyveltek el. Vagyis a viszonylag nagyobb forgalommal és nyereséggel, illetve a járványhelyzetnek nagyobb mértékben kitett cégek kerültek a táblázatokba.
Nyertesek
A 2019–2020-as évek teljesítményének összehasonlításában a „nyertes” oldalon 19 vállalkozás kapott helyet, mintegy egyharmaduk (6 vállalkozás) elsődleges tevékenységi területe a szolgáltatás, ugyanennyi a kereskedelemben érdekelt cég, négy ipari vállalat, kettő az építőiparban tevékenykedik, egy pedig a mezőgazdaságban és halászatban. A különlegesebb és nem egyértelmű eseteket leszámítva az adatok összehasonlításából kirajzolódik, hogy a legnagyobb nyertese a járványhelyzetnek az egészségügyi szolgáltatások terén dolgozó vállalkozás, ahol miközben a forgalom megháromszorozódott, a nyereség csaknem tízszeresére nőtt (Pro Vitam). A nyereségráta növekedését tekintve sorrendben további három cég – a Novo Invest, a Kaliland és a Kovács mészárszék – adatsora a kamara elnöke szerint nem ad egyértelmű választ az elemzés kérdésére, hiszen – bár a jelzett időszakban mindhárom jelentősen növelte nyereségét –, a profitráta hullámzása miatt nem állítható, hogy egyértelműen nyertek a járványhelyzetből. Az építőiparban érdekelt Baumeister a járványhelyzet ellenére is folyamatosan növelte forgalmát, és nyeresége is viszonylag stabil volt mindhárom évben. A kamara elnöke szerint meglepő lehet, de az ötven százaléknál nagyobb bruttó nyereségnövekedést elérő cégek között három szállítással foglalkozó vállalkozás is szerepel, míg a kereskedelemmel foglakozó cégek között elsősorban az építőanyag-forgalmazóknak sikerült növekedést elérni. Az ipari tevékenység területén az élelmiszeriparban dolgozó két nagyobb cég – a brassói tejgyár és a Bertikris – nem sínylette meg a járványhelyzetet, sőt, növekedni is tudott.
Vesztesek
A vesztesek rangsorában a nevezett kritériumoknak kilenc cég felelt meg, három az ipar, kettő a kereskedelem, egy-egy pedig a turizmus, a szolgáltatások, az építkezés és a mezőgazdaság területén érdekelt. Édler András szerint a járványhelyzet negatív hatása leginkább az egyik legnagyobb turisztikai cég számadataiban érhető tetten. A bálványosi szállodát működtető Imperial Hotel Managment Kft. forgalma ugyanis 22 százalékkal csökkent, profitja pedig több mint felére zuhant 2019 és 2020 között, hogy aztán tavalyra megduplázza a forgalmát, nyereségét pedig csaknem meghatszorozza.
Érdekes és akár tanulságos is lehet a Bertis Kft. adatsorából kiolvasható következtetés. A cég nyereségében ugyanis valamivel több mint 50 százalékos csökkenés következett be, miközben forgalma csak kis mértékben, 3 százalékkal csökkent. Ez a kamara elnöke szerint arra utal, hogy az élelmiszer-kereskedelemben, illetve vendéglátóiparban érdekelt cég a járványhelyzet okozta pluszköltségeket nem hárította át egészében a vásárlókra.
Járvány után
A 2020 és 2021 közötti mérlegadatok összehasonlítása ugyanilyen modell szerint történt. A növekedést elérő 21 cég mellett egy másik táblázatba kilenc olyan vállalkozás került, amelyek bruttó nyeresége 2020 és 2021 között is csökkent. Előbbi esetben is jelentős mértékben van jelen a szolgáltatási ágazat, de az építkezések, na meg a faipar tekintetében is lényeges a növekedés mind a forgalom, mind a profit tekintetében. Elsősorban persze a belföldi turizmusban bekövetkezett forgalomnövekedés okozhatja a bővülést, de például a faanyag, a fából készült termékek, illetve az építőiparban bekövetkezett jelentős áremelkedések is megdobták a cégek forgalmát, nyereségét. S a számsorokból az is kiolvasható, hogy a textil- és készruhaipar a jelentős járványhatás után sem tudott igazán magához térni.
Összegzés helyett
A kamara elnöke nem vállalkozott arra, hogy egyértelmű következtetéseket vonjon le. Az elemzés egyrészt hiányos, hiszen csak a nagyobb forgalmú, illetve nagyobb mértékben változó mérlegadatokat mutató vállalatok kerültek górcső alá, másrészt a számsorok nem engednek egyértelmű következtetéseket levonni. Annyi mindenképpen megállapítható, hogy a járvány jelentősen befolyásolta a cégek teljesítményét, mindenképpen több a vesztes, mint a nyertes (hiszen a kis cégek, a bezárt vállalkozások nem is jöttek számításba), a járványhelyzet sokkja után pedig kezdenek magukhoz térni a gazdaság szereplői.
Hogy az energiaárak robbanása, az általános bizonytalanság ismét sokként éri-e a háromszéki vállalkozásokat (is), arra a kérdésre a zárómérlegek véglegesítése, vagyis jövő év közepe táján kaphatunk megközelítő választ.
