Moszkva álláspontja

Több mint 1200 ukrán katona esett el a déli frontszakaszon meghiúsult ellentámadási kísérlet során – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a tegnapi hadijelentést ismertetve. A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a Mikolajiv-Krivij Rih felől és más irányokból megkísérelt támadása során az orosz hadsereg-csoportosulás az elmúlt egy nap alatt 48 harckocsit, 46 gyalogsági harcjárművet, 37 egyéb páncélozott harcjárművet, nyolc nagy kaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót, valamint több mint 1200 ukrán katonát semmisített meg.

Konasenkov szerint az ukrán hadsereg hétfőn négy drónnal kísérelt meg csapást mérni a zaporizzsjai atomerőmű területére, ezeket mind elfogták.

Enerhodar Moszkva-barát elöljárósága tegnap reggel azt állította, hogy az erőműre mért csapásokkal Kijev meg akarja akadályozni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Rafael Grossi főigazgató vezette missziójának küldetését. Korábbi sajtójelentések szerint a NAÜ ellenőrei augusztus 31. és szeptember 3. között keresik fel a zaporizzsjai atomerőművet.

Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megyének az orosz megszálló erők által kinevezett közigazgatásának a vezetője az RT televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a helyi hatóságok a NAÜ-misszióval „objektíven és becsületesen” fogják ismertetni az erőmű körül kialakult helyzetet, és bemutatják majd, hogy honnan érkeztek a lövések, de nincsenek illúzióik ezzel kapcsolatban. Ismét ígéretet tett a küldöttség biztonságának szavatolására.
 

Az ukrán szemszög

Az orosz erők szándékosan azt a folyosót ágyúzzák, amelyen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség küldöttségének el kellene jutnia Kijevből a zaporizzsjai atomerőműbe – állította Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója tegnap. A tisztségviselő szavai szerint ez előre látható volt, ugyanis Moszkva azt követeli, hogy a NAÜ-misszió orosz ellenőrzés alatti területről, a Krím félsziget vagy a Donyec-medence irányából utazzon a nukleáris létesítményhez. Podoljak ugyanakkor leszögezte: az ukrán álláspont változatlanul az, hogy Kijev ellenőrzése alatti területről kell a küldöttségnek elérnie az atomerőművet. „Úgyszintén változatlanok az ukrán fél követelései: az orosz csapatok vonuljanak ki az erőmű területéről, és csakis ukrán személyzet maradjon a létesítményben.”

Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója videoüzenetében azzal a felhívással fordult az országban működő önkéntesekhez, hogy folytassanak újabb gyűjtéseket a déli megyékben harcoló ukrán katonák megsegítésére, mert hamarosan elkezdődik a herszoni régió újjáépítése. Hozzátette, heves harcok folynak délen, az ukrán hadsereg éjjel-nappal tevékenykedik, de megjegyezte, hogy nem kommentálja ezeket az információkat.

Az Ukrajinszka Pravda orosz híradásokra és anonim helyi Telegram-csatornákra hivatkozva arról számolt be, hogy reggel az oroszok által megszállt Herszon városát mintegy öt robbanás rázta meg. Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett jelentésében kiemelte, hogy az oroszok egy nap alatt csaknem ötszáz katonát veszítettek.
 

Miért nem jön a gáz?

Az Európába irányuló orosz gázszállítást csak a Moszkvával szemben bevezetett nyugati szankciókkal kapcsolatos technológiai problémák akadályozzák – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő tegnap újságíróknak. Peszkov ezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy mától három napig szünetel majd az Oroszországból Európába irányuló gázszállítás az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül, a Gazprom orosz gázvállalat szerint az egyetlen üzemben maradt gázkompresszor-egység javítása miatt. „Garantált, hogy a szállításokat – a szankciók okozta technológiai problémáktól eltekintve – semmi sem akadályozza. Oroszország kész volt és továbbra is kész eleget tenni minden kötelezettségének” – válaszolta a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy vajon a szervizelési munkálatok befejezése után van-e garancia arra, hogy ezen az útvonalon folytatódik majd a szállítás.

Az Oroszországból Németországba a Balti-tengeren át vezető Északi Áramlat gázvezeték július 27. óta több gázturbina leállása miatt maximális kapacitásának 20 százalékán üzemel. Az egyiket, amelyet a Siemens Energy Kanadában gyártott, Montrealba küldték javításra. A Moszkva ellen Ottawa által bevezetett szankciók miatt a gyártó kezdetben nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a javított berendezést Németországnak, de Berlin megismételt kérései nyomán mégis a visszaszolgáltatás mellett döntött. Július 25-én a Gazprom bejelentette, hogy a Portovaja kompresszorállomáson egy újabb gázturbina-hajtómű is leállásra kényszerült az előírt javítási határidő elérkezése miatt. Így az állomáson csak egy turbina maradt munkaképes állapotban.