Az amerikai űrkutatási hivatal közleménye szerint a kilövésen dolgozó szakemberek a négy hajtómű közül az egyikben szivárgást fedeztek fel a hétfőre tervezett indulás előtt. Hétfőre virradó éjszaka egyébként az üzemanyag-feltöltést kétszer is félbe kellett szakítani. A rakéta üzemanyagaként folyékony oxigént és hidrogént használnak.

Az Artemis I 42 napra tervezett, legénység nélküli küldetése az Egyesült Államok új Hold-programjának első űrrepülése lesz. Az SLS rakéta szállítja az Orion nevű űrkapszulát, amely a tervek szerint megkerüli a Holdat, majd a Földre visszatérve a Csendes-óceánban landol. Az Artemis-program első legénységgel tervezett űrrepülését, az Artemis II-t 2024-re tervezik, és 2025-ban léphet újra ember a Holdra az Artemis III küldetés keretében.

Az eseményről az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat is beszámolt, hangsúlyozva: az űrhajó magyar műszerekkel fedélzetén indul majd útjára. A küldetés során az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) dózismérői kulcsfontosságú adatokkal szolgálnak majd a kozmikus sugárzási térről a későbbi, emberi személyzetet is szállító űrhajók, a Hold körüli pályán keringő űrállomás és a holdbázis létrehozásához. Mivel a Földtől távoli kozmikus környezetben dolgozó űrhajósok egészsége elsődleges fontosságú, ezért a tesztek során kiemelt figyelmet kap a sugárvédelem.

Mint írták, az optimális sugárvédelmi árnyékolás, a megfelelő dóziskorlátok kidolgozása, a bőrt, valamint a belső szerveket érő sugárterhelés összefüggéseinek megértése kulcskérdés az emberes küldetések tervezése során. Nem új keletű ötlet, hogy az űrhajósokat kívül-belül érő ionizáló sugárzást a valóságot jól modellező bábu segítségével vizsgálják. Emberi koponyát imitáló fantommal már a 90-es években is végeztek méréseket a NASA űrsiklóin, majd a Mir űrállomáson. Az EK kutatói is részt vettek abban a lényegesen részletgazdagabb fantomot használó kísérletsorozatban, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) megbízásából a Német Repülési és Űrrepülési Hivatal (DLR) koordinált. A Matroshka-program fantomjának lágy szövetei és tüdeje testszövetazonos, kis sűrűségű poliuretánból készült, és a bábu valódi emberi csontokat is tartalmazott.

Az Orion űrhajón tervezett Matroshka AstroRad sugárzási kísérletet szintén a DLR vezeti az ESA megbízásából. Dózismérőikkel részt vesznek benne több ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország, az Egyesült Államok és Japán – kutatói, akik már tapasztalatot szereztek hasonló típusú mérésekben. A kísérlet során alkalmazott bábukkal kapcsolatban lényeges különbség, hogy a MARE-fantomok női testet imitálnak. Biológiai és sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható a különbség a két nem szöveti és szervi felépítésében, emiatt az új eredmények hiánypótlók lesznek. A misszió során két teljesen azonos – Helga és Zohar névre keresztelt – fantomot helyeznek majd el az egymás melletti ülésekben, melyek közül az egyik (Zohar) az AstroRad elnevezésű sugárvédelmi mellényt is viseli majd.

A közlemény szerint a 42 napos kísérlet eredményeiből megtudhatjuk majd, hogy milyen sugárzási viszonyok uralkodnak az Orion űrhajóban, és mennyire hatékony az AstroRad sugárvédelmi mellény. „Mindezeket az információkat a legmodernebb aktív (elektronikus) dózismérők és több más fedélzeti műszer adataival kiegészítve olyan tudásra tehet szert az emberiség, amely nagyban hozzájárul a további Artemis küldetések biztonságos kivitelezéséhez” – írták.