Kelemen Hunor szerint szó sincs szegregációról a bánffyhunyadi óvoda és a nagyváradi Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar tagozatának a költöztetési szándéka esetében. Az RMDSZ elnöke a Krónika napilapnak nyilatkozott a közelmúlt két nagy feltűnést keltő ügyéről. Álláspontja a lap tegnapi számában jelent meg.
Bánffyhunyadon a román többségű önkormányzat nem vette át ingyen a református egyháztól a magyar állam támogatásából megépített, a helyi magyar gyermekeknek szánt új óvodaépületet, mert hiányolta belőle a román tannyelvű óvodai csoportokat. Így a korszerű, új épület zárva maradt, és a gyermekek a régi zsúfolt vegyes óvodákban kezdték a tanévet. Nagyváradon egy minisztériumi vizsgálóbizottság a szegregáció veszélyét látta abban, hogy a Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar tagozatát olyan épületbe költöztessék, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) a magyar állam támogatásával vásárolt, újíttatott fel, és ajánlott fel ingyen használatra a városnak. A város és a püspökség végül módosította a szerződést, és román osztályok is költöznek a református épületbe.
Kelemen Hunor, aki miniszterelnök-helyettes is a kormányban, bosszantónak találta, hogy tíz-húsz év után is visszatérnek az oktatásban a megoldottnak hitt problémák, és tanévkezdés táján újra harcolni kell osztályokért, tagozatokért, mindig meg kell védeni azt, amit egyszer már elért az erdélyi magyar közösség.
Kelemen Hunor elmondta, mind a bánffyhunyadi, mind a nagyváradi esetet megbeszélte az oktatásügyi miniszterrel. Egyik esetben sem lehet szerinte diszkriminációról vagy szegregációról beszélni, hiszen évekkel ezelőtt született egy miniszteri rendelet az iskolai szegregáció tiltásáról, amelyik azonban azt is pontosan rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek különálló anyanyelvi oktatási csoportjainak, osztályainak, intézményeinek a létrehozása nem tekinthető szegregációnak.
A miniszterelnök-helyettes a bánffyhunyadi konfliktust a helyi politikai erők és elsősorban a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezetének a számlájára írta. Úgy vélte, a kalotaszegi kisvárosban a magyarság középre került a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a PSD politikai harcában. Kelemen Hunor úgy vélte, amikor Romániában még mindig iskolák százaiban nincsen mosdó, akkor az lenne normális, ha egy önkormányzat megköszöni, hogy ingyen felajánlanak számára egy korszerű új óvodaépületet. „Ahelyett, hogy azt mondanák, hogy köszönjük szépen, hála Istennek, hogy gazdagította a települést, (...) azon rugóznak, hogy ki fog oda járni” – ecsetelte a politikus. Úgy vélte: a bánffyhunyadi óvoda kérdését előbb-utóbb meg fogja oldani a református egyház a hatóságokkal.
A nagyváradi iskolaüggyel kapcsolatban Kelemen Hunor azt tartotta problémásnak, hogy helyi feljelentés alapján a minisztérium kiküldött egy vizsgálóbizottságot, amelyik készített egy „buta jelentést”. Kelemen Hunor ugyanakkor úgy látta, hogy egyedi esetekről van szó, nem központilag irányított kampány célpontjai a magyar oktatási intézmények. „Ha valóban lenne központi akarat, akkor egy csomó helyen gond lenne, sokkal több helyen, mint ahol probléma van. Sok gondot megoldottunk, indultak új iskolák, új tagozatok, új csoportok, és ott nincsen semmi baj” – ecsetelte a politikus.
Kelemen Hunor a Krónikának arra a kérdésére, hogy a kormánykoalíción belül szemet szúrt-e valakinek a magyar kormány által Erdélyben megvalósított óvodaépítési és -felújítási program, kijelentette: nyilvánosan ez soha nem került szóba. Úgy vélte: a probléma az, hogy a román költségvetésből országszerte keveset fordítottak iskolák és óvodák megépítésére és felújítására. „Ebből soha nem volt országos politikai szinten vita, ezeket a tapasztalatom szerint mindig helyi irigységek, helyi ellentétek, sokszor helyi román–magyar ellentétek hozzák felszínre” – magyarázta az RMDSZ elnöke.
