Cormann a romániai diplomácia éves közgyűlésén elhangzott felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia viszonylag nagymértékben függ az Oroszországból származó energiaimporttól, mert gázfogyasztásának 30 százalékát, üzemanyag-importjának pedig az egynegyedét ez teszi ki, ezért is fontos, hogy földgázt képes kitermelni saját területéről, ami növeli energetikai biztonságát.

Beszélt a romániai szociális helyzetről is, kifejtve, hogy szükség van a szociális háló megerősítésére, és közös erőfeszítésekre a szegénység visszaszorítása érdekében. Az OECD főtitkára azt mondta, ki kell terjeszteni az integrált szociális ellátási szolgáltatásokat, növelni kell azok minőségét és lefedettségét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Románia a legtöbb OECD-tagországtól elmarad a minőségi oktatáshoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz, lakhatáshoz és közlekedéshez való hozzáférés biztosításában, márpedig ezek nagyon fontosak a szegénység csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása és a társadalmi mobilitás elősegítése szempontjából. „Tárt karokkal üdvözöljük Romániát az átalakulásnak ezen az útján, az OECD-hez való csatlakozási folyamat kezdetén. A román gazdaság nagy ellenálló képességről tett tanúbizonyságot a precedens nélküli sokkokkal szemben. A világ más gazdaságaihoz hasonlóan azonban Romániának is jelentős kihívásokkal kell szembenéznie” – húzta alá az OECD főtitkára.

A román diplomácia éves közgyűlésére egyébként üzenetet küldött Klaus Iohannis államfő is, azt kérve az ország nagyköveteitől, hogy tevékenyen segítsék Románia schengeni övezethez történő csatlakozásának és az uniós igazságügyi monitoring – az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (CVM) – lezárásának elérését, amelyeket az ország fő európai céljainak nevezett. A közgyűlésen Bogdan Aurescu külügyminiszter bejelentette, hogy – miután a közelmúltban Franciaország és Németország is jelezte, támogatják Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli övezetbe – most már Dánia is csatlakozott a román schengeni tagságot támogató országokhoz. A bukaresti média szerint a korábbi ellenzők közül Hollandia az egyetlen ország, amely nem adott még nyilvánosan zöld utat Románia schengeni csatlakozásának.

Az Európai Bizottság ugyan több ízben leszögezte, hogy Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, felvételükről azonban egyhangú döntést kell hoznia az uniós belügyminiszterek értekezletének. Mivel több tagország elégedetlen volt a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságával, Románia és Bulgária – eredetileg 2011 tavaszára időzített – schengeni felvételét mindeddig rendre elhalasztották.