1766-ban újrafestették, eredeti nézete azonos volt a hajó kazettás mennyezetének szín- és formavilágával. A barokk orgonát Johannes Baumgartner (1714–1758) segesvári szász orgonaépítő mester készítette kb. 1750 és 1758 között, és utólag építették be a 17. századi karzat nyugati részének középső szakaszába. A 19. század folyamán, amikor a templomépület évekig csaknem romosan állt, az orgona is tönkrement, csak az orgonaszekrény maradt meg. Így állt a kiüresedett hangszer hosszú évtizedekig, végül – hosszabb gyűjtés és szakmai figyelem árán – 2011-ben készült el a régi hangszer rekonstrukciója, és így újabb nagyszerű értékkel gazdagodott a templom.

Minderről Fórika Balázs kézdivásárhelyi kántor és karnagy írt részletesen: „ 2003-ban Homolya Dávid Svájcban élő magyar orgonaművész és nemzetközi orgonaszakértő javaslatára az akkori plébános, Varga Béla és Fórika Balázs kántor a hangszer roncsait konzerválták és gyűjtést indítottak az orgona rekonstruálására. Még abban az évben sor került egy jótékonysági hangversenysorozatra az orgona javára. A jelenlegi plébános, Bereczi István is felkarolta az ügyet, és tavasszal megbízta Bors László újtusnádi orgonaépítőt a hangszer rekonstruálásával. A munkálatok szakmai koordinációjára Homolya Dávid szakértőt kérték fel. A megújult orgonát ő szólaltatja meg ünnepélyes keretek között először november 5-én, Szent Imre napján, a templom búcsúján.” (Fórika Balázs: Egy tűzmadár-orgona Erdélyben. Vasárnap, 2011. XXI. évfolyam 44. szám, 2011. október 30.)

A négyszögű kazettákra osztott karzatot a legutóbbi helyreállítási munkálatok során (1995–2002) – a falfestmények érvényesítése érdekében – eltávolították a nyugati és az északi faltól. A karzatmellvéd festményei, amelyeket különböző tehetős gelencei családok megrendelésére készítettek, szenteket ábrázolnak. A nyugati karzatmellvéd képei délről kezdve a következők:

1. Az öregen és szakállasan ábrázolt Szent Miklós püspök (Mürai Nagy Szent Miklós, 270 k.–345 k.) fejét sárga dicsfény övezi. Miközben a jobb kezét az asztalon elhelyezett könyvön (Biblia) tartja, bal kezével pénzes zacskót nyújt át három leánynak. A jelenet a püspök egyik legendáját eleveníti meg, amely szerint, amikor elszegényedett szomszédja nyomorúságában bordélyházba akarja adni a leányait, Szent Miklós éjjel titokban egy aranyrögöt dob be hozzájuk az ablakon, s ezt kétszer megismétli, hogy mind a három leánynak meglegyen a hozománya és férjhez mehessen. A kép bal felső sarkában a gelencei Csoma család címere, emberfejet elnyelő kígyó látható, alatta latin felirat örökíti meg Csoma Miklós nevét és az 1766-os évszámot.

2. Szent György lovag a lova lába alatt tekergőző sárkány torkába döfi a lándzsáját. Legendáját a Legenda aurea (13. század) meséli el: egy várost mérges leheletű sárkány sanyargat. A város polgárai sorra feláldozzák a szörnyetegnek az állataikat és a gyermekeiket. Már a király leányát is kisorsolták, amikor György lovag megérkezik, és keresztet vetve egy hatalmas lándzsadöféssel leteríti a sárkányt.

Szent György

A kép jobb felső sarkában a Csoma család előbbivel megegyező címere, valamint Csoma György neve szerepel az 1766-os évszámmal.

3. Szent Anna fehér ruhában, térdelve tartja – mintegy felajánló mozdulattal – a vörös ruhás, kék köpenyes gyermek Máriát, aki kezében liliomot fog, feje fölött pedig a Szentlélek galambja röpül. A kép jobb szélén az imádkozó Joachim látható.

Szent Anna

A tábla jobb szélén a gelencei Nagy család címerét festették meg (páncélos férfialak, a jobb kezében lévő kardjára török fej van szúrva). A latin nyelvű felirat szerint a kép megrendelője Nagy Anna volt.

4. A karzat kiugró mellvédjén a következő kép egy harsonázó, ülő angyalt ábrázol. Az asztalon egy kinyitott zsoltároskönyv fekszik.

Dávid király

A zsoltárszerző Dávid király zenélő alakját számtalan templom orgonakarzatán megfestették.

6. Épp úgy Szent Cecília alakját, aki a 15. század óta szerepel a keresztény művészetben a muzsika védőszentjeként. A Legenda aurea szerint esküvőjén a nászmuzsika hallatára azért imádkozott, hogy szíve és teste szeplőtelen maradhasson.

7. Harsonázó, ülő angyal képe követi Szent Cecília tábláját.

8. A következő kép az Assisiben született (1194) Szent Klára fekete ruhás, imádkozó alakját ábrázolja, előtte egy úrmutató (monstrancia) látható. A hagyomány szerint az úrmutató segítségével 1240-ben a várost ostromló szaracénokat megfutamította. Ő alapította a ferencrendiek női ágát, a klarisszák rendjét.

9. Zajzon János megrendelésére készült Keresztelő Szent János portréja. Kezében keresztes rudat tart, amelyen mondatszalag leng a következő felirattal: ECCE AGNUS DEI (Íme Isten báránya). Szent János a jobb kezével egy bárányra mutat.

10. Déva István Szent István első vértanú arcképét rendelte meg. Szent István sokakat megtérített, ezért megkövezték, az ifjú keresztény egyház első vértanújaként (protomártírként) tisztelik. A gelencei festményen fiatal diakónusként látható, kezében pálmaág (a vértanúság szimbóluma), mögötte meg kőrakás.

11. Déva György Szent Mártont választotta magának, akit a koldussal együtt festetett meg. Szent Mártont ifjú lovagként festette meg a gelencei mester, amint köpenyét megosztja egy koldussal. Az elbeszélő hagyomány szerint az ifjú lovag az amiens-i városkapu előtt találkozott egy fázó koldussal, és megfelezte a köpenyét. Következő éjszaka megjelent neki álmában Krisztus, köpenyének felébe öltözve: ő volt az, akit az ifjú lovag koldusnak vélt.

A templomhajó északi hosszfala mentén elhelyezett karzatmellvéden látható képek:

12. János evangélista portréja. Jobb kezében írótollat tart, baljában pedig nyitott könyvet, utalva újtestamentumi szerzőségére. Mögötte szimbóluma, a sas látható. A kép ifjú Kádár János megrendelésére készült.

13. Szent Demeter magyar ruhás, köpenyes, lándzsát tartó portréját Mikola Demeter rendelte meg.

Szent Demeter

Szent Demeter, Szent Györgyhöz hasonlóan, katona volt; a 4. században végbement keresztényüldözések idején halt mártírhalált. A 18. századi öltözet és arcának portrészerű megfestése alapján arra lehet gondolni, hogy a képen a megrendelő arcmását örökítette meg a festő.

14. Mikola Demeterhez hasonlóan rajzoltatta meg saját arcképét Szegedi Erzsébet is, aki a Szent Erzsébet-kép megrendelője volt. Árpád-házi Szent Erzsébet koronás alakját sárga ruhában festették meg, amint a mellette álló koldusnak pénzt dob a tányérjába, jobb kezével egy asztalon álló kenyeres kosarat tart.

Szent Erzsébet

Szent Erzsébet 1207-ben született II. András magyar király leá­nyaként. Wartburg várában nevelkedett, 1221-ben ment feleségül Hermann türingiai gróf Lajos fiához. 1227-ben özvegyen maradt. Később Margburgban élt, özvegységében a szegények és betegek ápolásának szentelte magát. 1231-ben halt meg, alig négy évvel később, 1235-ben szentté avatták. Az életéhez fűződő legendák kedvelt témái az európai keresztény művészetnek.

15. Fehér ingben, sárga lepellel rendelte meg Szent József képét a gelencei nemes családok egyik képviselője, Jancsó József. Szent József kezében liliomszálat tart, balját a szívéhez emeli.

16. Mátyus Judit asszony a bibliai Judit arcképét rendelte meg a festőtől, aki a keresztény művészetben megszokott módon ábrázolta az ótestamentumi témát: Judit Holofernesz levágott fejét és kardját tartja egy tálcán.

Szent Judit

A legenda szerint Judit, egy fiatal özvegyasszony Betilua városból megmenti Izrael népét az asszírok pusztításától. Nebukadnezar király hadvezére, Holofernesz ostrom alatt tartja Betiluát, amikor Judit szolgálójával együtt kimegy Holofernesz táborába, és szépségével elvakítja őt. Az ünnepi lakoma után az ittasan alvó hadvezérnek saját kardjával vágja le a fejét, és visszatér övéihez a városba. A vezér nélkül maradt asszírokat a zsidók elűzik.

17. Jancsó Ferenc az összes szent közül alighanem a középkortól leggyakrabban ábrázolt Assisi Szent Ferenc képét rendelte meg a karzat egyik táblájaként.

Szent Ferenc

Szent Ferenc csuhában jelenik meg, három csomós kötélövvel. Melléhez emelt kezein a Krisztus sebeire utaló stigmákat látjuk. Előtte – a megfeszített Krisztussal való különösen bensőséges kapcsolatát hangsúlyozva – a kereszt látható.

18. Páduai Szent Antalt a gyermek Jézussal ábrázolta az a festmény, melyet Márkos Zsigmond rendelt meg.

19. Az utolsó táblára festett feszületet bizonyára a gelencei egyház rendelte meg. A keresztre feszített Krisztus lábainál Mária Magdolna térdeplő alakját látjuk, a feszület mellett Szűz Mária, mögötte Krisztus legkedvesebb tanítványa, Szent János áll. Az orgona alatt elhelyezett félkörös táblán a székely címer elemeiként is használt, antropomorf formában két egyetemes szimbólumot, a napot és a holdat festették meg.

Reményeink szerint a megfelelő intézmények és szervezetek támogatásával a jelentős művészeti értéket képviselő festett fa berendezés restaurálása belátható időn belül megtörténik.

*

Az erdélyi magyar kulturális örökség feltárását és széles körű megismertetését szolgáló munkája elismeréseként Jánó Mihálynak ma adják át a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. A Háromszék szerkesztősége nagyrabecsülését fejezi ki és gratulál Jánó Mihálynak, további eredményes munkát kívánunk!