Kétéves kényszerszünet után a múlt hét végén ismét megtartották a bélafalvi falunapokat. Az ideit a községháza és az RMDSZ helyi nőszervezete úgy készítette elő, hogy felkarolta a környékbeli fellépőket oly módon, hogy a közép- és idősebb korosztálynak is lehetőséget biztosítson a kikapcsolódásra, szórakozásra. A falunapi ünnepséget szombaton az 1936-ban épült és napjainkra teljesen megújult művelődési otthon névadó ünnepsége, illetve Kiss Melinda tanítónő Bélafalva múltja és jelene című falumonográfiájának bemutatója nyitotta meg. A kettős eseményen Fejér László Ödön szenátor és Bartók Enikő Mária megyei önkormányzati képviselő is jelen volt, díszőrséget állt a Tuzson János Hagyományőrző Társaság négy vitéze.
Az ünneplő bélafalviakat és a meghívottakat elsőként Gál Enikő kézdiszentkereszti könyvtáros köszöntötte, majd Kiss Melinda tanítónő és a falukrónikás Orbán Lázár feljegyzései alapján a művelődési otthon történetét ismertette. Elmondta: az 1926-os év körül kezdték el szorgalmazni a helyi lakosok egy orvosi rendelő és egy kultúrotthon építését. Ekkor már a kultúrotthon alapzatának kövét is beszerezték a kézdiszentkereszti kőbányából. 1936-ban az akkori vezetőség, Páll Ferenc falubíró közbenjárásával, helyi lakosok segítségével megépült a ma is álló épület. A területet Boldizsár Béla azaz Dani és testvére, Boldizsár Eliza ajándékozta a falunak. A faanyagot a Heveder nevű erdőrészből szerezték be. Az építőmesterekről nem maradt fent pontos adat, de valószínűsíthető, hogy a munkálatot Fekete József kézdiszentkereszti mester vezette, Bélafalva lakossága pedig közmunkával járult hozzá az építkezéshez.
Mint részletes ismertetőjében felidézte, az ötvenes években nagyon sok rendezvényt, lakodalmat, bált tartottak az épületben, ám a karbantartásra nem fordítottak kellő figyelmet, így az évek során egyre romlott az épület. 1960 táján Rancz Lajos tanító és akkori kultúrigazgató közbenjárásával megkezdődött az épület felújítása. Ezekkel a változtatásokkal nagymértékben megnőtt a belső tér, nagyobb lett a színpad. 1963-ban fejeződtek be a munkálatok, ekkorra már elektromos árammal is ellátták az épületet. Rancz Lajos tanító lelkes hozzáállása révén népi együttesek jöttek Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, de járt itt a brassói Dalszínház, illetve a bukaresti Rádió-Televízió Zenekara is. Több színtársulat is szívesen vendégszerepelt Bélafalván, hiszen akkoriban ritka volt az ehhez hasonló, tágas és modern kultúrház. Biró Károly és Orbán Emma lakodalma volt az első mulatság a felújított épületben 1966 januárjában. Azután évente 4–5 esküvőt tartottak itt. 1968-ban vásároltak székeket, majd 1969-ben filmvetítőt is kapott a falu, de sajnos kis ideig használhatták, ismeretlen okokból rövidesen el is vitték. A második nagy felújítás 1975. május 1-jén kezdődött, akkor a kultúrházat kívülről-belülről új köntösbe öltöztették. Az akkori fényképek szerint, amelyek láthatók az előtérben is, a bélafalvi csoportokat a Gábor Áron Kultúrotthon képviselőiként említették.
Eme hagyaték megőrzése céljából és Rancz Lajos tanító, valamint az akkori lelkes fiatalság iránti tiszteletből a kultúrotthon hivatalosan is felveszi a Gábor Áron Kultúrház nevet – hangoztatta Gál Enikő. Azt is hozzáfűzte, a 2000-es évek folyamán Jakab Edit bélafalvi születésű, akkori kézdiszentkereszti polgármester asszony közbenjárásával javításokat eszközöltek az épületen. 2009-ben az épület teljes tetőszerkezetét felújították, 2010-ben mellékhelyiséget építettek, 2011-ben új nyílászárókat szereltek és fúrattak egy 25 méter mély kutat, az utóbbi években rendszeresen szépült az épület.
Pál Endre, a község polgármestere is köszöntötte a jelenlévőket. „Sokan felteszik a kérdést – hangsúlyozta – miért épp Gábor Áron nevét viseli a kultúrotthon? A fennmaradt, 1970-es évekbeli fényképek alapján Gábor Áron Kultúrotthon névvel szerepelt a bélafalvi színjátszó, illetve tánccsoport. Mi kötelességünknek éreztük megőrizni eme hagyatékot, Rancz Lajos tanító valamint az akkori lelkes fiatalság iránti tiszteletből. Így a kultúrotthonunk hivatalosan is felveszi a Gábor Áron Kultúrház nevet” – mondotta a polgármester, aki Fejér László Ödön szenátorral közösen leplezte le az új névtáblát, amit Tódor Attila kézdiszentkereszti plébános, beszolgáló lelkész áldott meg.
A névadó ünnepséget a Kiss Melinda tanítónő által írt, Bélafalva múltja és jelene című falumonográfia bemutatója követte, majd az estet a Tuzson János Elemi Iskola udvarán a Felső-Háromszéki Ifjúsági Fúvószenekar és az Old Bumeráng koncertje zárta. Vasárnap a falunapok ünnepi szentmisével kezdődtek, majd minifoci-bajnokság és favágó verseny zajlott. Ezt követően a falu régi népi mesterségeit elevenítették fel interaktív elemekkel, majd helyi termelők, kereskedők mutatkoztak be. A délutáni programok a Tuzson János Elemi Iskola ünnepi műsorával folytatódtak, ezt követően a kézdiszentkereszti Tisztás Néptáncegyüttes tagjai dobogtatták meg a néptáncrajongók szívét, amelyet a kézdiszentkereszti Szép Emlékek Nyugdíjasklub műsora követett. A kétnapos faluünnep az Unikum zenekar fellépésével és tűzijátékkal zárult.
