Természetesnek gondolom az elvárást, hogy legyen színvonalasabb ne csupán az adás, a műsor a rádióban, tévében, de úgy általában a nyelvi érintkezés is: az, ahogyan beszélünk, írunk anyanyelvünkön. Sajnos, az utóbbi időben többször az volt az érzésem: reménytelen erről írni a médiában, illetve erről beszélni… Vagy talán mégsem?! Jónás is próbálkozott, én is megteszem.
Jó lenne, ha nem úgy akarnának bennünket felvilágosítani, hogy azt a látszatot keltsék, mégpedig híreket mondva, hogy a hallgató nem elég tájékozott. Pedig nem arról van szó, ha hirtelen nem is értjük, hogy mit akarnak azzal mondani, hogy tűzvész, háborús állapotok stb. miatt a lakosság egy részét „evakuálják.” Mi is az az evakuálás? Valamilyen többnyire kényszerű, nem kívánt kitelepítés, kiürítése háznak, házaknak. Nem kívánatos dolog, de maga az „evakuálás” szó használata sem kívánatos a magyar nyelvben, noha a média egy része túlontúl is él vele.
Avattunk, arattunk mostanában is, mifelénk ugyancsak, s olykor nyelvileg határozottan helytelenül. Ilyenkor nagyzolás, igénytelenség, jellemhibák mutatkoznak meg a nyelvhasználatban.
Örvendetes, hogy az utóbbi időben az itteni labdarúgást támogató egyik pékség ugyancsak kezdett népszerű lenni, s nem csupán azért, mert jó kenyeret süt, de azért is, mert az általa támogatott csapat jó eredményeket ért el, számos győzelmet aratott. No de mit hallok a marosvásárhelyi rádióban?! Hát ezt és így: „0–0-s döntetlent aratott a Sepsi OSK az aradi UTA ellen”. Amiért felénk már a mindennapi kenyér miatt oly fontos az aratás, azért hagyjuk ki a döntetlenek „aratását”, s egyáltalán, a helytelen, hibás szókapcsolatok használatát. Ennyivel is kevesebb baj ér ekképp minket, s nem kell vereséget elszenvednünk, noha az eredmény, amit elérünk, csak döntetlen. S az, ha nem is szerez örömet a többet elvárónak, de oly nagy fájdalmat, kellemetlenséget sem okoz, mint egy vereség. Pedig a játék csak játék, s ha komolyan vesszük, akkor se világvége.
Egyénekre, egyedekre nézvést sem katasztrófa, esetleg kis baj csupán, mely akár ösztönzőleg is hathat. Remélem ezt úgyszintén, a nyelv gyógyítgatására gondolva, mert azért is kár, ha beteg.
Erről viszont a rádióban nemrég hallott hír jut eszembe, miszerint stroke-központ épül Sepsiszentgyörgyön. A „stroke”, ugye, az agy vérellátásának rendellenességeit jelenti.
A világos, érthető, helyes fogalmazás a megértéshez nélkülözhetetlen. Kerüljük tehát nem csak a zavaró idegen szavakat, de az idegenszerű kifejezéseket is, ha lehet.
Zsigmond Győző
