Az erdélyi klubok közös elnökjelöltjének, a Székelyföldi Jégkorongakadémiát vezető Nagy Attilának a jelöltségét formai okokra hivatkozva már korábban elutasította a szövetség elnöksége. A küldöttgyűlésen azért nem kaptak szavazati jogot az erdélyi klubok képviselői, mert a szövetség vezetői úgy találták, hogy e kluboknak adósságuk van a szövetség felé. Nagy Attila az MTI-nek adott nyilatkozatában kifogásolta a küldöttgyűlés döntéseit, és kijelentette: a bíróságon fogják kérni ezek érvénytelenítését. Elmondta: a román első osztályú bajnokságban szereplő nyolc klub közül csupán a két bukaresti és a galaci klub képviselői kaptak szavazati jogot a küldöttgyűlésen, a bajnokság erejét adó négy székelyföldi és egy brassói klub képviselői nem. Az állítólagos adósságokkal a következő a helyzet: néhány hónappal ezelőtt a szövetség nagy összegű bírságot rótt ki az erdélyi klubokra, többnyire azért, mert nem küldték be időben a koronavírus-járvány miatt megkövetelt testhőmérséklet-mérések statisztikáit. A székelyföldi klubok előbb fellebbeztek, majd a bírságok bírósági érvénytelenítését mérlegelték, de miután azt látták, hogy a szövetség vezetése ettől teszi függővé a küldöttgyűlésen való részvételüket, ki is fizették a tartozást. Nagy Attila azt is felháborítónak találja, hogy Erste Ligás kluboktól, nagy múltú, utánpótlás-nevelést folytató egyesületektől vették el a szavazati jogot, és csak papíron létező szervezetek képviselői döntöttek a szövetség vezetőtestületeiről, egyben a sportág jövőjéről. Közölte: a román válogatottakban a honosított játékosokat leszámítva a játékosok kilencven százalékát a székelyföldi klubok nevelték.

A jégkorongszövetség tegnapi tisztújításának más előzményei is vannak. Hălăucă egyike volt azoknak, akik májusban, a ljubljanai hoki-világbajnokság után nagyon szerették volna megbüntetni a magyar szurkolók himnuszéneklését végighallgató, többségében székely (vagy orosz és ukrán) válogatott játékosokat (és Novák Eduárd sportminisztert), de nem találtak erre vonatkozóan semmit a szabályzatban. És miután a jégkorongszövetség vezetője egy szabályos elnökségi ülést sem tudott összehívni, Novák ellenőrzést rendelt el, ami nem várt eredményt hozott: kiderült, hogy Hălăucă egykori válogatott játékost 1994-ben négy év börtönre ítélték urániumcsempészésért, ám 2002-ben a legfelsőbb bíróság megszüntette az ellene zajló eljárást; azóta dolgozik a hokiszövetségben technikai igazgatóként, főtitkárhelyettesként, majd elnökként. De hogyan: a vizsgálat egész csalássorozatot hozott napfényre (csak papíron lejátszott, de közpénzekből kifizetett meccseket, azaz okirat-hamisítást és sikkasztást), bár ennek a jelek szerint semmiféle következménye nem lett.