Az Európai Parlament (EP) 433 szavazattal, 123 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett elfogadta a Magyarországról szóló jogállamisági jelentést. Az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, az ország többé nem tekinthető teljes mértékben demokráciának – állították az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott jelentésükben tegnap. Varga Judit igazságügyi miniszter Párizsban kijelentette: nagyon konstruktív szellemben folytak a tárgyalások az Európai Bizottsággal.
A jelentés szerint a magyar kormány „szándékos és szisztematikus erőfeszítései miatt” romlott tovább a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon azóta, hogy az EP 2018-ban elindította a 7. cikk szerinti eljárást. Az uniós szerződésekben foglalt értékek védelme 2018 óta jelentősen csökkent. A helyzetet csak súlyosbítja az unió tétlensége. A határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország „a választásos önkényuralom hibrid rezsimjévé” vált – írták.
Hangsúlyozták: az igazságszolgáltatás állapota, a korrupció és az emberi jogok helyzete továbbra is aggályos, akárcsak az alkotmányos és a választási rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és az összeférhetetlenség és a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust. A tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTI-közösségekhez tartozók jogait, a kisebbségek jogai, a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai szintén problematikus területek Magyarországon.
Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy használjon ki minden rendelkezésére álló eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszerről szóló rendeletet, a helyzet orvoslására. A jelentést támogató képviselők egyebek mellett arra szólították fel az uniós bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, amíg az ország teljes mértékben eleget nem tesz a tagállami gazdaságpolitikák összehangolását célzó európai szemeszter kapcsán megfogalmazott összes ajánlásnak, valamint a luxembourgi és a strasbourgi bíróságok kapcsolódó ítéleteinek. Azt is kérik a végrehajtó testülettől, hogy vonja ki a finanszírozás alól azokat a kohéziós programokat, amelyek esetében felvetődik az uniós forrásokkal való visszaélés vagy a jogállamiság megsértésének kockázata, valamint alkalmazza szigorúbban a közös rendelkezésekről szóló és a költségvetési rendeletet. A képviselők továbbá azt kérik, hogy az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokon és ne a kormányzati szervezeteken keresztül osszák el.
Tárgyalások az Európai Bizottsággal
Fontos, hogy az európai partnerek lássák, Magyarország nagyon konstruktív szellemben tárgyalt végig a nyári szünetben az Európai Bizottsággal a közösen kidolgozott javaslatok érdekében, amelyek célja, hogy Magyarországon az uniós sztenderdek szerint is hatékonyan működjön a közbeszerzések átláthatósága, valamint az összeférhetetlenség, illetve a korrupció elleni küzdelem – mondta az MTI-nek tegnap Párizsban Varga Judit igazságügyi miniszter, miután megbeszélést folyatott Emmanuel Macron államfő Európa-ügyi tanácsadójával és Laurence Boone Európáért felelős államtitkárral.
A tárcavezető kiemelte: fontos, hogy az európai partnerek megértsék közelebbről is a magyar álláspontot a jogállamisági eljárásokról, valamint az Oroszország elleni energiaszankciók és a háború kérdésében. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország több intézkedést is javasolt augusztus végén válaszlevelében, és a brüsszeli tárgyalások során egyetértett tárgyalópartnereivel abban, hogy az uniós pénzek hatékony, átlátható és szabályos elköltése ugyanannyira az unió, mint a magyar adófizetők érdeke is, „egy olyan közös érdek, amiért nagyon sok garanciát tudott a magyar kormány vállalni”. „Mindent megadtunk, amit az EU kért, ezért várjuk a pozitív elbírálását” – tette hozzá.
Varga Judit párizsi egyeztetésein az Oroszország elleni uniós szankciók is szóba kerültek. A miniszter kiemelte, hogy a háború és az arra válaszul adott szankciók az okai a gazdasági nehézségeknek, amelyektől Európa jelenleg szenved (infláció, magas élelmiszer- és energiaárak, energiaellátási bizonytalanság). „A történelmi, a földrajzi és a fizikai okok miatt gondoljuk azt, hogy Közép-Európa számára egy további energiaszankció végzetes lenne, és nem szolgálja Európa érdekét sem” – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a béke megteremtésén kellene többet dolgozni, nem pedig a háborús szankciókon.
Bírálják a magyar baloldalt
A magyar baloldal, miután negyedszerre veszített választást Magyarországon, most azt mondja, hogy vegyék el Magyarországtól az európai uniós forrásokat – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz alelnöke, európai parlamenti (EP-) képviselője Strasbourgban szerdán. Gál Kinga az EP plenáris ülésének az unió alapját képező értékek Magyarország általi súlyos megsértésének egyértelmű kockázata címmel rendezett vitája után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Magyarország egy évtizede „újra meg újra ilyen viták elé van citálva” az EP-ben.
„Hívták Tavares-jelentésnek, aztán az alaptalan Sargentini-jelentés emelte a tétet azzal, hogy hetes cikkes eljárást indítványozott, és most ott vagyunk, hogy már az uniós források elvételét kezdeményezik” – hangoztatta. Az EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy a baloldal megrendelésére, függetlennek kikiáltott NGO-k és szakértők véleményét, aktív közreműködését kihasználva „megint látunk egy ilyen valótlan vádiratot”. Miközben az Európai Bizottság és a magyar kormány között folyik egy konstruktív tárgyalás, „itt megbélyegzés, uszítás, problémakeltés zajlik” – jelentette ki.
