Hiába dicsekedte el Klaus Iohhanis államfő, hogy az általa szorgalmazott Képzett Románia-terv megvalósítása révén, az iskolaelhagyás csökkentése érdekében kiterjesztik a meleg ebéddel is járó délutáni oktatást minden iskolára, és erre a parlament is rábólintott, mintha az oktatást irányító szakembereknek nem lenne fontos ez: a tanügyi törvény tervezetében ugyanis az intézkedés már csak feltételes módban szerepel: lehet meleg ebéd, de csak az anyagi források függvényében, és csak azokban az iskolákban, amelyeket a szaktárca által kidolgozott feltételrendszer szerint választanak majd ki. Nesze semmi, fogd meg jól! Nem az a fájdalmas ebben, hogy újabb ígéret bizonyult szappanbuboréknak. Egy tíz évre szóló tervezet célkitűzéseit – ha valóban ezek megvalósításán dolgoznak – kötelezően követniük kellene a törvényi előírásoknak is.

Számolhatnánk, hogy az elmúlt egy hónapban a két oktatási törvénytervezet (közoktatási és felsőoktatási) hányadik előírása vált ki felháborodást azok körében, akik hitték, hogy valós reform érdekében születik meg az új jogszabály. Kiderült, sok-sok pontban a jelenleginél is több lesz a lehetőség arra, hogy rendeletekkel, időközben gyártott módszertani útmutatókkal szabályozzanak egyes területeket, legyen szó az esélyegyenlőség megteremtéséről, az oktatáshoz való hozzáférésről, az értékelésről, a vizsgarendszerről, a tantervekben foglalt elvek folytonosságáról, a pedagógusokat érintő rendelkezésekről, az egyetemek döntéshozatali önállóságáról – szinte minden téren a bizonytalanság érezhető, mert ott vannak a kiskapuk, a miniszteri rendelettel szabályozható cikkelyek, amiről tudjuk, hogy ki vannak téve a politikai széljárásnak. Minden bizonnyal ilyen jellegű oka van annak is, hogy több évtizede jól bevált gyakorlatot kíván megváltoztatni Sorin Cîmpeanu tárcavezető, miszerint a különböző vizsgáztató bizottságoknak ezentúl a vizsgázók másodfokú rokona is tagja lehet a korábbi negyedfokú rokonság helyett.

Varrhatjuk a törvénykezési zűrzavart a mindenkori oktatási miniszterek nyakába, hisz a tizenegy éve érvényben lévő jogszabályt mindenikük a saját kénye-kedve és főként a közeli érdekcsoportok szája íze szerint módosította, de minden bizonnyal ludas ebben az a több száz, busás fizetésből élő minisztériumi alkalmazott is, akinek feladata lenne szakmailag is megalapozott döntéseket hozni és azok gyakorlatba ültetéséért tenni. Ellenben úgy tűnik, a szakmaiság nem tartozik jellemzőik közé, így aztán könnyű dolguk van a minisztereknek, könnyen keresztülviszik elképzeléseiket.

Azt még nem tudni, hogy a Sorin Cîmpeanu által jegyzett két oktatási törvénytervezetre rábólint-e a parlament – ahol szintén elférne egy kis hozzáértés az oktatás ügyeihez –, annyi azonban bizonyos, a jövő nemzedéke olyan lesz, amilyen iránytűt adunk a kezükbe kisgyermekkortól a felnőtté válásig. 

Borítókép: Facebook / Guvernul României