Pár évvel ezelőtt még szerveztek egy hasonló eseményt a városban, de arról lemaradtunk, így nem tudtuk, mire is számíthatunk valójában. A „silent” bulik köztudottan úgy történnek, hogy a résztvevők fülhallgatót kapnak, így nem szól hangosan a zene. Együtt van egy nagy társaság, de más-más zenére táncolhatnak, lélekben mindenki elvonulhat a saját személyes világába. Talán azért született meg ez a különleges szórakozási forma, hogy csendben is lehessen nagy bulikat tartani, de vajon mi szükség erre a vers esetében, hisz a versek előadása nem olyan „hangos mulatság”, hogy fülhallgatóra kelljen korlátozni – elmélkedtünk, miközben a szemerkélő esőben megérkeztünk a főtérre.

A helyszín: paravánokkal elkerített nagy tér, benne nagy kivetítőn a Silent Poetry felirat, a bejártnál tizenöt méteres sorban kettesével-hármasával állnak az emberek. Többnyire tinik, de néhány idősebb érdeklődő is elvegyült a tömegben. Fülhallgatót és egy szórólapot kapunk a bejáratnál, rajta a program: huszonöt vers, közöttük angol és román nyelvű költemények is, többnyire szentgyörgyi színészek előadásában.

Aztán elkezdődik az esemény, mi pedig ámulva figyeljük, hogy milyen ötletes, szokatlan, látványos és mégis milyen személyes ez a különös irodalmi műsor. Különböző nonfiguratív minták vagy éppen konkrét tárgyakat, állatokat, embereket ábrázoló animációk váltakoznak, pörögnek, hullámoznak, olvadnak össze és válnak szét a kivetítőn, a színházból jól ismert hangok pedig nagyszerű verseket mondanak a fülünkbe, elektronikus zenekísérettel. Minden olyan tökéletes egységet alkot, hogy szinte megbabonázza a figyelmes nézőt-hallgatót. Egy idő után már az sem zavar, hogy egyre jobban zuhog az eső.

Sánta Máté, az egyik főszervező lapunknak elmondta, hogy először 2019-ben a diáknapok alkalmával találták ki ezt az eseményt az akkor induló Com’ON Sepsire, mellyel végül nem nyertek, de annyira megtetszett a városimázs-iroda munkatársainak az ötlet, hogy az ő felkérésükre és támogatásukkal még abban az évben megszervezték a Silent Poet­ryt. A következő években a vírushelyzet miatt nem került rá sor, idén azonban újra megkeresték őket az irodától, hogy volna-e kedvük ismét megszervezni. Volt, így másodszor is sorra került ez a nagy népszerűségnek örvendő rendezvény az ifjúsági iroda közreműködésével, a polgármesteri hivatal támogatásával.  Szervezőtársai közül Baconi Botond, Rápolti Eszter, Dali Mátyás, Gergely Dorottya és Borbély Etele nevét említette Sánta Máté, a hanganyagokat ők rögzítették, és Kónya-Ütő Bence rakta össze a zenét a versekkel. A videókat Rancz András és Kádár Zakariás készítette.

Mindkét alkalommal nagy volt az érdeklődés a rendezvény iránt, idén is igénybe vették mind a háromszáz fülhallgatót, az esős idő ellenére. Kérdésünkre, hogy mi a céljuk ezzel a rendezvénnyel, Sánta Máté elmondta: szeretnék megismertetni, megszerettetni a verseket a velük egykorú fiatalokkal, és idősebbekkel is, hiszen egyre kevesebben érdeklődnek a költészet iránt. „Persze igyekeztünk ezt úgy tenni, hogy lépést tartsunk a mai trendekkel, hogy valóban megszólítsuk a fiatalokat” – tette hozzá.

Amíg ilyen rendezvényeket szervez az ifjúság, nem kell temetni az irodalmat.