A kormánytöbbség szavazataival elfogadta a képviselőház tegnap az igazságügyi reformcsomag első törvénytervezetét, amely a bírák és ügyészek szakmai szervezete, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) működését szabályozza.
Az igazságügyi minisztérium által kidolgozott jogszabálycsomag az indoklás szerint a Románia által átvett nemzetközi jogelveket, valamint az európai intézmények által megfogalmazott elvárásokat akarja életbe léptetni. A jogalkotók másik célja az, hogy kijavítsák azokat a – nyugati partnerek által bírált – törvénymódosításokat, amelyeket 2017–2018-ban, a később korrupcióért bebörtönzött Liviu Dragnea akkori szociáldemokrata pártelnök regnálása idején fogadott el a parlament.
A CSM működését, az igazságszolgáltatás megszervezését, valamint a bírák és ügyészek jogállását szabályozó három törvény módosítására Románia a nemzeti helyreállítási és ellenálló képességi tervben (PNRR) is kötelezettséget vállalt, tehát az igazságügyi reformcsomag hatályba léptetésétől is függ, hogy Románia lehívhatja-e az uniós helyreállítási alapban számára elkülönített 29,2 milliárd eurót.
Stelian Ion volt igazságügyi miniszter, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője élesen bírálta a nagykoalíció reformelképzelését, amely szerinte a 2000-es évek elejét idéző központosított hatalmi rendszert hozná vissza a román igazságszolgáltatásba. Ludovic Orban volt miniszterelnök szerint a törvény „inkvizítorrá” teszi a CSM-t, holott az alkotmány szerint az a szerepe, hogy „az igazságszolgáltatás függetlenségének őre” legyen.
Az ellenzéki pártok másik kifogása az volt, hogy a kormánytöbbség a parlamenti vitával nem várta meg, hogy a Velencei Bizottság véleményezze a bukaresti igazságügyi minisztérium által kidolgozott törvénycsomagot.
Gabriel Andronache liberális frakcióvezető, az igazságügyi törvényeket előkészítő parlamenti különbizottság elnöke szerint senki sem vádolhatja a kormánypártokat azzal, hogy a szakma megkérdezése nélkül, előkészítetlenül vitték a parlament elé az igazságszolgáltatás reformterveit: ezekről két évig folyt közvita, a szaktárca pedig beépítette a törvénytervezetekbe a mérvadó szakmai testülettől érkezett, többségi támogatást élvező javaslatok többségét.
Az igazságügyi törvénycsomag első tervezetét 191 szavazattal, 83 ellenében fogadta el a képviselőház, a jogszabály végső formájáról a szenátus fog dönteni.
