Népszavazást tartanak a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságban, valamint Herszon megyében az Oroszországhoz való csatlakozásról szeptember 23. és 27. között – közölte tegnap a két délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaság” és a hadsereg által megszállt dél-ukrajnai régió kormányzata.
A Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája hétfőn kezdeményezte a saját regionális vezetőjénél a referendum kiírását. Tegnap hasonló kezdeményezést tettek a dél-ukrajnai Herszon megyében is, és ugyanezen a napon a zaporizzsjai Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom egy melitopoli lakossági fórumon ugyanilyen kéréssel fordult Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló részének vezetőjéhez.
Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azzal a kéréssel fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy a népszavazás pozitív eredménye esetén az entitás gyorsított eljárással válhasson az Oroszországi Föderáció jogalanyává. Pusilin szerint az „újraegyesülést”, amely szerinte „a történelmi igazságosság helyreállítását” jelenti, sok millió orosz várja.
Hasonló folyamodványt helyezett kilátásba Vlagyimir Szaldo, az orosz megszállás alá került Herszon megye katonai és polgári adminisztrációjának vezetője is, aki bejelentette, hogy a régióban önkéntes zászlóaljakat fognak alakítani az Ukrajna ellen indított „különleges hadművelet” támogatására. A tartós béke, a rend fenntartása és a stabil jövő biztosítása a gyerekeink számára csakis az Oroszországi Föderációval együtt lehetséges – mondta Szaldo.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke kijelentette, hogy ha a Donyec-medence régiói közvetlen akaratnyilvánításukon úgy döntenek, hogy Oroszországhoz kívánnak csatlakozni, akkor az orosz parlament támogatni fogja ebben őket.
Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára azt mondta, hogy egy tisztességes és nyílt referendum szerinte egyszer s mindenkorra rögzítené de jure azt, ami de facto már megvalósult: a Donyec-medence és a „felszabadított területek” Oroszországhoz tartoznak.
A RIA Novosztyi hírügynökség tegnap közölte a Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Tanulmányok Intézetének felmérését, amely szerint a Donyecki Népköztársaságban a lakosok 94, a Luhanszki Népköztársaságban 93, Zaporizzsja megyében 87, Herszon megyében pedig 80 százaléka kész arra, hogy az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazzon. Az Ukrajnában maradást a válaszadók 1–2 százaléka, a luhanszki régióban pedig 0 százalék támogatja a felmérés szerint. A felmérést minden régióban telefonon végezték, mindenhol mintegy ezerfős mintán.
Teljes erővel a háborúba
Demkó Attila elemző szerint katonailag nem egy-két pillanat egy jelentős erő logisztikai hátterét megteremteni, de a lyukak gyors betömésére ez a lépés alkalmas lehet. A sietség mindenképpen arra utal, hogy az orosz védelem nem áll jól. Politikailag ez tovább nehezíti a megoldást. Ha ez megtörténik, akkor azt jelenti, hogy Oroszország gyakorlatilag teljes erejével belépett a háborúba, persze, hogy ez az erő érvényesüljön, idő kell. Ha Moszkva gyorsan, hadiállapot nélkül sorkatonákat akar küldeni Luhanszkba es Donyeckbe, az annektálás a legegyszerűbb megoldás. A többi erőt így a herszoni es zaporizsjei frontra tudnák összpontosítani, véli a szakértő.
Semmin sem változtatnak
Semmin sem változtat az, hogy Oroszország „népszavazásokat” készül rendezni az általa megszállt ukrán területeken, Ukrajna folytatja azok felszabadítását – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tegnap. A fiktív referendumok semmit sem változtatnak. Oroszország agresszor volt, és az is marad, jogellenesen foglalja el Ukrajna területének egy részét. Hangsúlyozta: Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy felszabadítsa területeit, és fel is fogja azokat szabadítani.
Edgars Rinkevics lett külügyminiszter arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy az Oroszországi Föderáció tervezett „álreferendumaira” új büntetőintézkedésekkel válaszoljon, és adjon további fegyvereket Ukrajnának.
Többpólusúság
Oroszország nem fog eltérni szuverén irányvonalától, az egyes országok világpolitikai hegemóniája nem tarthat örökké – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap a Kremlben, 24 új külföldi nagykövet megbízólevél-átadási szertartásán. Putyin a demokratikusabb és igazságosabb multipolaritás felé való elmozdulást nevezte a nemzetközi politika fő irányvonalának. Ennek megerősítőjeként a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóját nevezte meg. Mint mondta, ez a szerveződés azokat az országokat tömöríti, amelyek meg vannak győződve arról, hogy a modern világnak policentrikusnak kell lennie, és a nemzetközi jog általánosan elismert normáin, az egyenlő, oszthatatlan biztonság elvein, a kölcsönös tiszteletre épülő együttműködésen kell alapulnia, amelyben az ENSZ központi és koordináló szerepet játszik.
A többpólusúság irányába történő objektív fejlődés, sajnos, azok ellenállásába ütközik, akik megpróbálják megőrizni hegemón szerepüket a világ ügyeiben, és mindent irányítani akarnak: Latin-Amerikát is, Európát is, Ázsiát is és Afrikát is – mondta az államfő. „Azt kell mondanom, hogy ennek a hegemónnak ez elég hosszú ideig elég jól sikerült, de ez nem tarthat örökké, ez lehetetlen” – tette hozzá.
Pozíciójuk megszilárdítása érdekében törvénytelen szankciókat vezetnek be, nyomást gyakorolnak minden vektor mentén, beleértve Oroszországot is, ám azok, akik ezt teszik, láthatják, hogy cselekedeteik negatív következményekkel járnak saját magukra nézve – hangoztatta az orosz vezető, hozzátéve: ez a politika ártatlan államokat is érint, köztük a fejlődő és a legszegényebbek közé tartozó országokat.
