A néhai Márton Zoltán makfalvi polgármester nevével fémjelzett, 2013-ban a székelyek nagy menetelésére toborzó szekérkaraván útvonalát járta be az elmúlt két napban az SZNT vezetősége, Izsák Balázs elnök elmondása szerint tájékozódási és tájékoztatási céllal. Akárcsak akkor, a szekerek 17 önkormányzathoz tartozó 34 településen ezúttal terepjárókkal haladtak át, és polgármesterekkel, lelkészekkel, közbirtokossági vezetőkkel találkoztak.

Izsák Balázs elmondta, hogy mindenütt ismertették európai polgári kezdeményezésük helyzetét, amelyet „napirenden lévő, sikeres kezdeményezésnek nevezett”, de azt is kiemelte, nem terjesztik az Európai Bizottság elé, amíg Ursula von der Leyen az elnök és meghatározó szerepe van Frans Timmermansnak, vagy Věra Jourovának, mert tisztában vannak azzal, hogy az említettek egy hónap alatt lesöpörnék az asztalról, azt akarják, merüljön feledésbe az indítvány. Így várnak 2024-ig, amikor reményeik szerint bekövetkezik az Orbán Viktor által is megjósolt konzervatív fordulat, és érdemben megvitatja majd egy új EB az 1,2 millió aláírással támogatott európai polgári kezdeményezést, amely arra irányul, hogy az EU tagállamai a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló kohéziós források elosztásánál legyenek tekintettel a régiók nemzeti, kulturális jellegzetességeire is. Kiemelte, lehetőségük van a halasztásra, semmilyen határidő nem köti őket, de azt is leszögezte, semmiképpen nem engedik majd, hogy az EB azzal az érvvel utasítsa el kezdeményezésüket, hogy az időközben megtett lépések orvosolták a felvetett gondokat. „A helyszínen is megbizonyosodtunk, de a statisztikai adatok is azt mutatják, nem vált okafogyottá a kezdeményezés, Székelyföld közvetett diszkrimináció áldozata” – hangsúlyozta. Kifejtette azt is, a közvetett diszkrimináció olyan semleges intézkedések sokaságát jelenti, amelyek következtében egy közösség hátrányos helyzetbe kerül.

Izsák Balázs beszámolt arról, hogy a polgármesterekkel folytatott megbeszélések egyértelműen körvonalazták, mekkora szükség van a polgári kezdeményezésük elfogadására, hogy a nemzeti régió bekerüljön a „példálózó felsorolásba”, és a hegyvidéki, szigeti vagy éppen ipari településekhez hasonlóan kiemelt figyelmet kapjon. „A kulturális szigetek létezése az EU-ban objektív valóság. Ugyanilyen tény, hogy itt, Székelyföldön magyarul beszélünk, magyar kultúránk van, és hozzájárulunk Európa kulturális sokszínűségéhez. Ha nincs rá forrás, hogy ezt gazdagítsuk, sorvadni fog és az nemcsak nekünk veszteség, de Európának is. Ezt kell megérteniük Brüsszelben” – magyarázta az SZNT elnöke.

Izsák Balázs az útjuk során összegyűjtött adatokat átadta Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőnek is, hisz, mint fogalmazott, nemcsak Brüsszelben, de Bukarestben is sok a tennivaló, kérte, hogy interpellációiban, konferenciákon továbbra is támogassa Székelyföld ügyét. Megköszönte a román hatóságoktól nem kért, de megkapott „államfőknek járó, kiemelt figyelmet” is, melynek köszönhetően végig „biztonságban érezhették magukat” kétnapos útjuk során.