Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a választópolgárok találkozhassanak azokkal, akiket köztisztségbe emeltek: mondhassák el véleményüket az önkormányzat munkájáról, felhívhassák a figyelmet a közösség gondjaira, javaslatokat tehessenek egy-egy ügy megoldása érdekében. Alkalmat kell adni a találkozásra, hogy bárki felszólalhasson a település érdekében – ezért kell Baróton és a közigazgatásilag hozzá tartozó településeken falugyűléseket tartani – mondotta Benedek-Huszár János polgármester, akit az elmúlt időszakban lebonyolított összejövetelekről kérdeztünk.
A tisztánlátásban segít a falugyűlés
– Tavaly is volt a falvakban és Baróton gyűléssorozat, az idén is. Jövőben is lesz? Miért fontos, hogy erre minden évben sor kerüljön?
– Igen, természetesen jövőben is lesz. A kommunikáció és az átláthatóság minden formáját fontosnak tartom: híreinket megosztjuk a Facebookon, tanácsüléseinket közvetítjük, amikor például elmegyünk egy testvértelepülésre, beszámolunk arról, hol és mikor voltunk, kikkel találkoztunk, mit csináltunk ott. A kampány során 2020-ban az egyik faluban azt mondták nekem, hogy ide négyévente szoktak jönni, maga sem fog gyakrabban. Azt válaszoltam, hogy mi minden évben el fogunk jönni, és minden évben le fogunk ülni magukkal és meghallgatjuk magukat. Ezt az ígéretet is következetesen szeretném betartani. Feltétlen sort kell keríteni az ilyen találkozásokra, hogy az emberek hallhassák, mit tettünk, illetve mit szeretnénk tenni az ő szűkebb közösségük érdekében. Hasonlóan fontos az is, hogy elmondhassák meglátásaikat azzal kapcsolatosan, amit történt.
– A tavaly tartott üléseken milyen közösségi gondok merültek fel? Sikerült az elmúlt hónapokban ezeket orvosolni?
– Kevés olyan probléma van, amiről nem tudunk, de pénzügyi lehetőségeink korlátot szabnak annak, hogy mit oldhatunk meg, s mire kell várni még. Sokat számít azonban, ha megtudjuk, a faluban élők számára mi jelent prioritást. Mert lehet, hogy amit mi, a városvezetés annak gondolunk, a helyieknek az nem annyira fontos, akad viszont más, amit jobban és többen szorgalmaznának .
Gond a közbiztonság
– Vegyük sorjában: az első gyűlésen mi hangzott el?
– Felsőrákoson például hamar sikerült meglepniük azzal, amit kérdeztek: ha már elkészült a vízvezeték, akkor a kultúrotthonban miért nincs víz? Miért csak a vízóráig van bekötve, s nem a konyháig? Természetesen azonnal megbeszéltük ezt Szakács László alpolgármester úrral, aki máris intézkedett, október folyamán be lesz vezetve a víz az épületbe. Továbbá felhívták a figyelmet, hogy továbbra is gondot jelent számukra a közbiztonság és a magánvagyon megőrzése. Elmondtam, a térfigyelő kamerarendszer telepítve van, van kamera, ami már most is végzi a dolgát, október közepétől viszont működni fog mind a tizenegy. A kamerák a falu különböző pontjain vannak felszerelve, és a polgármesteri hivatalba közvetítik a képeket, a felvételeket a rendszer két hétig megőrzi, aztán automatikusan törli. Ha olyan eset történik, amelyik feljelentést von maga után (ha valakitől loptak, erőszakos cselekmény történt), akkor a károsult jelenti a rendőrségnek, az pedig eljön hozzánk, és kikéri azoknak a kameráknak a képeit, amelyek rögzíthették az eseményt. A kamera önmagában semmit nem old meg, bizonyítékot viszont tud szolgáltatni. Feljelentésre azonban mindenképpen szükség van. Az is fontos, hogy minél hamarabb szülessen meg a feljelentés – a felvételek csak két hétig maradnak meg a rendszerben.
– Köpecen mit tettek szóvá az emberek?
– Köpecen és Köpecbányán – mert mindkét helyen megtartottuk a gyűlést. Köpecbányán – akárcsak Felsőrákoson – szintén a közbiztonságot és a magánvagyon elleni bűncselekményeket tették szóvá az emberek: számottevő a mezei lopás, de garázdaság és vandalizmus is előfordul. Tervünk, hogy évente egy faluval bővítjük a kamerarendszert, Rákos után pedig Köpec és Köpecbánya következik. A köpecbányaiak azt kérték, figyeljünk oda, hogy az iskolabusszal ne legyen gond, egy közkutat és egy pallót is javítani kellene. Azt is kérték, rendezzük a lakások helyzetét – jelenleg már folyik a köpecbányai városi tulajdon telekkönyvezése, hogy eladhatóak, illetve megvásárolhatóak legyenek a tulajdonunkban levő lakások, mert nagyon sokan élnének a lehetőséggel. Köpecen közvilágítással kapcsolatos problémákról panaszkodtak, illetve az is szóba került, hogy a bányairodát és annak környékét vízzel ellátó hálózattal is problémák vannak. Mi csak dicsérni tudtuk a köpeci összefogást: évek óta saját kezdeményezésükre tartanak falutakarítási akciót, és az önkéntes munka is nagyon jelentős – köszönet érte.
– A miklósváriaktól mit hallottak?
– Miklósváron nagy megnyugvásunkra arról számoltak be az emberek, hogy nincsen mezei lopás. Ami viszont probléma, az a szemetelés, de sürgették a földvagyon visszaszolgáltatását és a birtokviszonyok mihamarabbi tisztázását is, és itt is felmerült több eseti kérdés is. Jelentős önkéntes munkát végeztek az egyház köré tömörülő emberek, akik a ravatalozó környékét tették rendbe és a temetőben dolgoztak. Ezekhez a városháza is anyagi segítséget nyújtott.
– Bibarcfalván és Bodosban miről esett szó?
– Bibarcfalván örömmel adhattuk hírül, hogy pályázatot nyertünk a szennyvízrendszer kiépítésére, az iskola ergetikai korszerűsítése kapcsán pedig benyújtottuk a pályázatot. A játszóteret itt fejlesztettük, a kerítés javítása viszont még hátravan. Fájó pont számukra is a kultúrotthon tetejének állapota, még idén megforgatjuk a cserepeket és pótoljuk, ami hiányzik. A falun áthaladó út kapcsán a felelőtlen gyorshajtók ellen kell tenni, a kultúrotthon és az iskola közötti gyalogátkelőnél táblákat helyeztünk ki, a 122-es megyei út felújításakor villogó jelzőtábla is fog oda kerülni. Bodosban a földvisszaszolgáltatás volt napirenden. Elindítunk egy olyan birtoklevél-kiadási és telekkönyvezési programot, amelytől azt remélem, két éven belül Bodosban mindenki megkapja birtoklevelét és ingyenesen a telekkönyvet is. A kultúrotthonra itt is oda kell figyelni, illemhelyet fogunk építeni, idén ez a telekhatár módosítása miatt nem valósulhat már meg.
Aszfaltozás csak később
– Baróton nem sokan voltak kíváncsiak a gyűlésre...
– Itt volt a legkevesebb az érdeklődő, habár ugyanolyan időpontban tartottuk, mint máshol, hétköznapon este hét órától. Gondolkodtunk, hogy akkor ebből azt a következtetést vonjuk-e le, hogy Baróton nincsenek problémák?... Nem, természetesen távolról sincs ez így. A megjelentekkel bő két órát beszélgettünk, legrészletesebben talán az utcák állapotáról. Elmondtuk, mit van lehetőségünk megvalósítani, s mi az, amire még hosszabb ideig várni kell. Hamarosan nagy beruházás kezdődik, de az csak a víz-, szennyvíz- és esővízhálózatot fogja érinteni, mert utcajavításra nem nyertünk pályázatot. Ebben a pillanatban nem látható, honnan lehetne pénzforrást találni például a legfájóbb pont, a Petőfi utca aszfaltozására. Csak ennek az egyetlen utcának a korszerűsítésére másfél millió lej kellene. A következő évek feladata lesz, hogy ilyen forrásokat találjunk. Szó esett még a főtér helyzetéről, amit össze kell kötni a nyugati kerülőúttal. Kataszteri támogatást nyertünk, leszerződtük és folyik a földterületek tisztázása, hogy maradjon meg nekünk az a bizonyos útvonal is, amivel a nyugati kerülőút a Technika-telepen keresztül megkerüli a várost és kiér a farmhoz. Ennek az útvonalnak a hatvan százaléka már be van telekkönyvezve, a maradék negyvenet pedig most végezzük. Amikor elkészül, ezt a sávot átadjuk a megyei tanácsnak, mert egy város elkerülő útja kötelező módon minimum megyei besorolású út kell legyen, arra pedig mi nem tudunk pályázni. A közbiztonságról is szó esett. Barót alsó felében sajnos nem ritka a mezei lopás. Mezei utak javítására is lenne igény, de erre nincs lehetőségünk. Az viszont megoldható, hogy a közbirtokosságokkal együttműködésben földgyaluzzuk meg az utakat, ez eddig is működött, mi adtuk a járművet és a gépészt, ők pedig az üzemanyagot. Ha igényelik, megfelelő idő esetén szívesen a rendelkezésükre állunk. Kérdeztek a strand elindításának lehetőségéről, a bányásznapok helyszínének további fejlesztéséről, intézményeink fűtéséről, iskoláról, gyermeklétszámról és egészségügyi intézményeink helyzetéről is. Lehetőségünk nyílt arra, hogy elmondjuk, a huszonkét hónapja felállt városvezetésnek sikerült tizenkilenc pályázatot benyújtania, ebből hármat és felet nyertünk meg 10,5 millió euró értékben. Ez annyi, mint az elmúlt huszonöt évben megvalósult közberuházásoknak az értéke Baróton. Mondok egy példát: a folyamatban levő legnagyobb közberuházásra, az iskola építésére 13 millió lejt ad az állam. Ha ehhez hozzátesszük a vízhálózat kiépítésére nyert 18 milliót, az akkor is jóval kevesebb, mint a most a Saligny-programból sikeresen megpályázott 43 millió. Az iskolát sajnálatomra és bosszúságomra nem fejezték be, de a munkálatok haladnak, most már kívülről is lehet látni véglegesen elkészített felületeket. A külső munkálatokat október végéig lehet végezni, ha fagymentes az idő. November folyamán be kell fejezniük a teljes fűtés- és elektromos rendszert, a padlóburkolatot (5700 négyzetméterről van szó...), aztán jöhet a többi. A projektben nem volt benne a külső rendezés, tehát a csapadékvíz elvezetése, a külső járdák, zöldövezet, padok és sétányok rendezése, ennek érdekében benyújtottunk egy többletigénylést a minisztériumhoz, amelyre most kaptunk egy tisztázó kérdéssorozatot. Tennünk kell az engedélyeztetés érdekében is, ezek a procedúrák időigényesek. Ha minden igaz, a jövő tanévet majdnem négyszáz gyerek és ötven-hatvan tanár már ott fogja kezdeni.
