Jelentősen növekedett idén a romániai só exportja a közép- és kelet-európai piacon. A Salrom Országos Sóipari Társaság közlése szerint a vállalat 2022-ben több mint százezer tonnával növelte a belföldi piacra szánt termelését is a korábbi években szállított mennyiségekhez képest.
A Salrom tájékoztatása szerint a társaság idén a donbászi sóexport kiesésével felszabadult piaci részesedést is átvette Közép- és Kelet-Európában, a társaság jelentősen nagyobb mennyiséget szállít magyarországi, szlovákiai, moldáviai, bulgáriai és lengyelországi megrendelőinek – idézi a vállalat közleményét az Agerpres hírügynökség.
Eszerint Magyarország idén kétszázezer tonna sót rendelt hóeltakarításra, amelyért 10,2 millió eurót fog fizetni. A Magyarországra irányuló teljes sókivitel 2022-ben meghaladja a 27 millió eurót, ami 10 millió euróval több, mint egy évvel korábban. Idén jelentősen nőtt a Szlovákiába irányuló sóexport is: több mint 82 ezer tonnát vásárolnak Romániából, azaz négyszer többet, mint 2021-ben. A romániai só külföldi értékesítésének növekedése a Moldovai Köztársaságban, Bulgáriában és Lengyelországban is érzékelhető.
Ugyanakkor a Salrom több mint százezer tonnával növelte a hazai piacra szánt termelést a korábbi években szállított mennyiségekhez képest, ami a bevételek megduplázódásához vezetett. „Két, sőt, három műszakban dolgozunk, hogy eleget tudjunk tenni az aláírt szerződéseknek” – nyilatkozta Dan Dobrea, a társaság igazgatója. Jelentős volt a forgalom a vállalat turisztikai ágazatában is, hiszen július végéig több mint hétszázezer látogató fordult meg a társaság öt, turizmusra kialakított bányájában, az idegenforgalmi tevékenység 26 millió lej bevételt hozott a Salromnak az év első felében.
Bányák és telephelyek
A Salrom Országos Sóipari Társaság Románia egyetlen sókitermelő vállalata, amelyhez hét telephely tartozik. Az egyik legjelentősebb lelőhely – egyben turisztikai látványosság is – a parajdi, de hat másik helyen is folyik termelés, kisebb-nagyobb mértékben pedig a turizmus is jövedelmet biztosít Slănic Prahova, Râmnicu Vâlcea, Aknavásár (Târgu Ocna), Kacsika, Dézsakna és az Enyed melletti Marosakna bányáiban. A vállalat mintegy ezerötszáz alkalmazottat foglalkoztat. A társaság részvényeit 51 százalékban a román állam birtokolja, a részvénycsomagot a gazdasági minisztérium kezeli, míg a többi részvény a Tulajdonalap (Fondul Proprietatea) birtokában van.
Mint ismeretes, az ország legnagyobb sótelepe Parajdon és környékén található, amely egyben Európa egyik legnagyobb sókitermelése is. Az óriási sótömb több mint másfél négyzetkilométer területen fekszik és közel három kilométeres mélységben gyökerezik. A kitermelés kezdetei a római korra nyúlnak vissza, a sóbányászat napjainkig folytonos. A parajdi só a székelyföldi vagyonközösség és jogi egyenlőség fontos szimbóluma is, a sójog ugyanis a székely szabadság (libertas) egyik eleme, olyan természeti kincs volt, melyet a közösség saját javára hasznosíthatott. Az idők során a szabad sójog korlátozása és visszaadása befolyásolta a székely sóbányászatot.
Egy kis történelem
Parajdon a föld alatti bányászat 1762-ben kezdődött, amikor Johann Frendl osztrák bányatiszt irányítása alatt megnyitották a harang alakú József-bányát. Az 1787-es esztendő a módszeres sóbányászat kezdete, ekkor a parajdi sóbánya átment a bécsi kincstár tulajdonába, a XIX. században több bányát is nyitottak. A középkori eredetű művelési technikát az első világháború után a román államigazgatás újjászervezte. 1945-ben bevezették a robbantásos sófejtést, ennek következtében a nagy hagyománnyal rendelkező magyar sóbányászat végleg történelmi emlékké vált. Legutóbb 1991-ben Telegdy-bányarészleg néven alakítottak ki a só kitermelésére alkalmas kamrákat.
A gyógyászati és turisztikai hasznosítás az 1960-as években kezdődött, 1980-tól több mint 120 méter mélységben rendeztek be kezelési és látogatási részleget. Mint ismeretes, iszap és a vízszivárgás miatt idén július végén bezárták a bánya látogatóközpontját, szeptember 17-től azonban újra látogatható a parajdi sóbánya.
Az utóbbi években főszezonban havonta közel kétszázezer látogatója volt a bányának, augusztusban volt olyan nap, hogy 6–7 ezer ember is megfordult egy kisváros minden felszerelésével rendelkező látogatóközpontban, ahol világítás, vezeték nélküli internet, televízió, játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, ökumenikus kápolna, kávézó, mozi és egy gyógynövényes szaküzlet is található, a József-bánya szintjén pedig bányavendéglő működik.
