Továbbra sem tiszta, hogy mi történt pontosan az Északi Áramlat gázvezetékeinél, de az biztosnak tűnik, hogy célzott támadás okozta a szivárgást a tenger alatt. Szabotázst emlegetnek az európai és amerikai országok is, vizsgálatot követel Moszkva is, Amerika pedig a biztonsági intézkedések fokozására szólította fel az európai államokat. A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Jelenleg egyik vezetékpár sem üzemel, de a robbanásokat megelőzően gázzal voltak feltöltve. Az Északi Áramlat 1. azért nem, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást az összes turbina meghibásodására és arra hivatkozva, hogy szervizelésüket a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat 2. üzembe helyezési eljárását a német fél állította le, Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva. Annyi biztos: a vezetékek jó ideig nem lesznek alkalmasak gáz szállítására Oroszországból Németországba.
A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közlése szerint az Északi Áramlat 1. és az Északi Áramlat 2. négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Der Tagesspiegel című német napilap saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy célzott szabotázs lehet a csővezetékek nyomáscsökkenésének oka.
Az Északi Áramlat 1. és 2. csővezetéken keletkezett kár nem véletlen, az európai energia-infrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, amire az Európai Unió határozott és egységes választ fog adni – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő. Az unió nevében közzétett nyilatkozatában kiemelte: az Európai Uniót mély aggodalommal tölti el, hogy minden rendelkezésre álló információ alapján a gázszivárgás szándékos cselekmény következménye. A Balti-tenger nemzetközi vizein észlelt gázszivárgás biztonsági és környezetvédelmi aggályokat vet fel, az EU ezért támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amellyel a cél annak tisztázása, hogy mi és miért történt.
Sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett a gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetéken észleltek. Mette Frederiksen dán miniszterelnök úgy nyilatkozott: egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat 1. és az Északi Áramlat 2. földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye. Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták a károkat. Németországban vannak, akik közvetlenül Oroszországot teszik felelőssé a történtekért. Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke szerint az orosz vezetés állhat az Északi Áramlat 1. és az Északi Áramlat 2. földgázvezeték elleni támadás mögött.
Hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint biztonságpolitikai szempontból az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, a félelem terjesztése. Moszkva megmutatta már, hogy az orosz földgázt közvetlenül – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével – Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszereket eszközként, az energiát pedig fegyverként használja, így a minapi támadás illeszkedik az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az állami terrorizmus és a hibrid műveletek – fejtette ki Roderich Kiesewetter.
Reagáltak az oroszok is. A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet. Ugyanakkor leszögezte: Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a Gazpromot, mint a csővezeték tulajdonosát, bevonják az Északi Áramlat vezetékein történt rendkívüli események kivizsgálásába. Peszkov szerint, mivel még az sem világos, hogy mi történt a vezetékekkel, azt sem lehet megjósolni, hogy meddig tarthat a javítás. Peszkov ostobaságnak nevezte a feltételezést, mely szerint Oroszországnak köze lehetett a történtekhez, rámutatva, hogy Moszkva nem lehetett érdekelt az incidensben, mert Európába vezető gázszállítási útvonalakat veszített el.
