Szeptember 29-ét a Szív Világszövetség nyilvánította nemzetközi szívnapnak. Ehhez csatlakoznak évek óta rendezvényekkel, fórumokkal kardiológiai szakmai szervezetek, civil egyesületek. A hangsúlyt általában – és értelemszerűen – a megelőzés kapja. Ez indokolt is, hisz megelőzni a bajt jóval olcsóbb, mint a későbbi kezelés, s tudott dolog az is, hogy a szív-érrendszeri betegségek vezetők a lakosság halálozásában.
Lassan ugyan, de vidékünk is felzárkózott az európai ajánlásoknak megfelelő infarktusellátáshoz. Ezért örvendek, hogy az agyérkatasztrófák (sztrók) iszkémiás formáit vérrögoldással (trombolízissel) kezelik nálunk is, lényegesen növelve ezzel a betegek javulási esélyeit. Ennek előzményeként tekinthető, hogy a megyében, a sepsiszentgyörgyi kórházban az első sikeres vérrögoldást heveny szívinfarktusos betegnél 1995. június 30-án végeztem. Ezt követően rendszeresen trombolizáltunk a kardiológián és a belgyógyászaton is. Az így ellátott esetek száma folyamatosan emelkedett az elkövetkező években, egészen 2009-ig, a szűk időablak (tünetek megjelenése és kórházi felvétel között eltelt idő) miatt csupán betegeink 7–13 százalékát tudtuk ebben az eljárásban részesíteni. Ez is jó eredmény volt, és annak köszönhető, hogy a kórház mindig tartott a gyógyszertárban legalább egy adagot az akkor nagyon drága gyógyszerből.
Az eljárás jó volt arra, hogy megnyissa az elzáródott koszorús eret, de nem oldotta meg az elzáródás okát jelentő szűkületet. Ezért vérrögoldás után a 2000-es évek elején szívinfarktusos betegeinket Marosvásárhelyre, a klinikára küldtük, ahol érfestést, 1999-től felfújható ballonos tágítást, majd 2003-tól stentbeültetést is végeznek. (Kezdetben csak fém, majd gyógyszerrel bevont fém, műanyag vagy felszívódó különböző hosszúságú gyűrű.) Ha úgy ítélték meg, koszorús ér bypass-műtétet is elvégeztek.
A sürgősségi ellátást forradalmasította a stent beültetése az elzáródott érbe. Ezt katéteren keresztül, az infarktus heveny szakaszában, az első 3–4 órában végzik. Erre a háromszékieknek 2009-ig kellett várniuk, amikor megnyílt Brassóban a Clinicco, és az Egészségbiztosító Pénztár költségén kezdték végezni az akut stent beültetést. Így sikerült eseteink felét időben, a világszinten elfogadott és ajánlott kezelésben részesíteni. Ha a 80-as években 2–3 hétig fektettük a szívinfarktusos beteget a kórházban, a stentelt betegek közül néhánnyal a harmadik nap már a piacon találkoztam.
Ezt a beavatkozást vette át 2014. januári megnyitása után a Brassói Megyei Kórház intervencionális kardiológiája. Ezen időszakot követően a vérrögoldás heveny szívinfarktusban 1 százalék alá csökkent. A 90-es évektől ideiglenes szívritmus-szabályozók használatát is elkezdtem, amikor a képerősítős röntgenkészülékek az elektródakatéter bevezetésére lehetőséget adtak. A kórház modern készüléket vásárolt, amivel a beteg átvészelte a szívinfarktus kritikus időszakát. Sok betegünket ezzel sikerült életben tartani.
A továbbiakban is sokat kell tennünk az érelmeszesedés következtében kialakuló szív-érrendszeri betegségek megelőzéséért, elsősorban az elkerülhető kockázati tényezők tudatosításával, ezek kiküszöbölésével. Ugyanakkor jó arra gondolni, hogy betegeink hasonló esélyt kapnak az életre, mint más régiókban vagy fejlettebbnek mondott országokban.
Dr. Albert István
