Cătălin Cherecheș úgy rontott rá az országszerte ismert és elfogadott kürtőskalács feliratra, szaporán román trikolórral takartatva le azt, hogy a történteken még a román ajkú nagybányaiak is csodálkozhattak. Magyarázó szavait – melyben a legalacsonyabb színvonalú nacionalizmussal fejtegeti, hogy a városban, melynek neve szerinte kizárólagosan Baia Mare, a kenyér az üzletben csakis a pâine szóval említhető – szinte idézni sem érdemes. Indulatának Pap Zsolt István alpolgármester lett az áldozata, őt ugyanis a gesztenyefesztivál kürtőskalács feliratai miatt a városgazda megfosztotta hatáskörétől.

Mit lehet tenni a továbbiakban? Nehéz kérdés, e helyi ellentétekkel maga az RMDSZ központi vezetése is nehezen birkózik meg, hiszen Bukarestben mind a liberálisok, mind a szociáldemokraták vonogathatják vállukat, s kijelenthetik, hogy nem tudnak – és vélhetően nem is nagyon akarnak – mit kezdeni a helyi buzgólkodókkal. E tekintetben nagyobb a mozgástere azoknak, akiket nem köt koalíciós egyezség, az Erdélyi Magyar Néppárt be is jelentette, hogy uszítás miatt és a román zászló meggyalázásáért feljelentést tesz Cătălin Cherecheș nagybányai polgármester ellen. Szerintük ugyanis a város vezetője meggyalázta Románia nemzeti lobogóját, hiszen – egy ország zászlajához méltatlan módon – azzal egy vásári forgatag kellős közepén található közönséges elárusítópulton, térdmagasságban szereplő feliratot takartatott le. 

A nagybányai RMDSZ közösségi oldalán egyébként Pap Zsolt István is leszögezte, tiszteli Románia nemzeti szimbólumait, viszont hazafiatlannak és nem helyénvalónak tartja, ahogyan Cătălin Cherecheș kifejezi Románia zászlaja iránti tiszteletét. Románia zászlaját a pultok alsó részére kihelyezni tiszteletlenséget fejez ki a romániai állampolgárok fő nemzeti szimbóluma ellen – hangsúlyozza, és vélhetően a többségi nemzet képviselői sem állíthatják, hogy tévedne. 

Egy nemzeti szimbólum, egy zászló ugyanis bizonyosan nem arra való, hogy feliratokat takargassanak vele. Igaz, Funar „tündöklése” óta adott a precedens az efféle túlkapásokra, de ennek ellenére is egyértelmű, hogy a mostani nagybányai cselekedeten a többségi nemzet képviselői is joggal háborodhatnának fel, legalábbis azok, akik előbb gondolkodnak s csak utána ítélkeznek. Csakhogy az efféle, magyarellenes provokációnak is tekinthető történések mindig emocionális síkra terelik a mérlegelőket, vélhetően ez is a céljuk az örök provokátoroknak. Mégis, lassan talán egyre többen belátják, hogy az efféle túlkapások ódivatúak és mérhetetlenül károsak, így valójában elfogadhatatlanok. Csak bizakodni lehet, hogy Nagybányán, Erdélyben és Romániában egyre többen lesznek azok, akik belátják, hogy a zászló nem alkalmi lepel, és elutasítják a primitív provokációt, a gyűlöletkeltésnek még a szándékát is.

Borítókép: emaramures.ro