Szeptemben 26-án és 27-én zajlott Brüsszelben az uniós országok agrárminisztereinek találkozója a Mezőgazdasági és Halászati Tanács soros ülésén. Petre Daea román mezőgazdasági miniszter hozzászólásában új rendelkezéseket szorgalmazott, amelyek alapján biztosítani lehet a medveállomány számának ellenőrzését.
A miniszter kiemelte, hogy Romániának hatalmas gondjai vannak a medvék miatt. „Köztudottan Románia többször is értesítette a tanácsot és a bizottságot a nagyvadak, legfőképp a medve okozta károkról. A Románia területén élő medvék száma közel fele az uniós medveállománynak. Ez a valóság szükségessé teszi az uniós Élőhely Direktíva jelentős megváltoztatását, amelynek a valós helyzetet kell figyelembe vennie azért, hogy hatásosan fel lehessen lépni az állattartók védelmében.” A miniszter szerint nem ülhetünk tovább tétlenül, megkötve a direktíva egyes előírásai által olyan körülmények közt, amikor jelentős gazdasági károk keletkeznek, és sokszor emberéleteket veszélyeztetnek a medvék támadásai. Olyan rendelkezések bevezetése szükséges, amelyek biztosítják az állomány ellenőrzését és szabályozását oly módon, hogy egyensúly teremtődjön a nagyvadak száma, a haszonállatok és a hegyvidéki gazdálkodás között. „Az Élőhely Direktíva harmincéves bevezetése óta sokat változott a helyzet, a húsevő nagyvadak nagyon elszaporodtak, és szükség van az előírások mihamarabbi megváltoztatására” – emelte ki hozzászólásában a román miniszter.
Petre Daea a fenntartásait is ismertette az állatlétszám korlátozásának a bevezetésével szemben. Létezik uniós szinten ugyanis egy javaslat, amely szerint a metán- és ammóniakibocsátás csökkentése érdekében egy farmon legtöbb 150 számosállatot lehetne tartani. A miniszter szerint a javaslat kidolgozói nem vették figyelembe a külterjes, szinte ökogazdálkodást folytató állattartó gazdaságok sajátosságait. Romániában az egységnyi (hektáronkénti) mezőgazdasági területen tartott állatok száma, a hektáronkénti leterheltség jóval az uniós átlag alatt van, ennek következtében a gázkibocsátás is jóval kisebb. A miniszter szerint az állatlétszám-korlátozás bevezetése gazdasági és adminisztratív terheket jelentene, amelynek közvetlen következménye az állatlétszám csökkenése lenne az unió tagállamaiban, így az állati termékek kínálata is csökkenne, amit csak importtal lehetne kompenzálni olyan nem uniós országokból, ahol nem léteznek ilyen környezetkímélő megszorítások. „A korlátozás bevezetésének költségei jóval magasabbak és komplexebbek lennének, mint a hatástanulmányban a javaslattevők bemutattak, ami oda vezetne, hogy pluszköltségre lenne szükség a gazdaságok fenntartásában és a cél megvalósításában. Így Románia nem egyezik bele egy ilyen drasztikus korlátozás bevezetésébe, és amellett van, hogy szükséges az állatkorlátozási küszöb újraelemzése” – szögezte le a tárcavezető.
