Vasárnap hajnalban, életének nyolcvanadik évében elhunyt Szakcsi Lakatos Béla, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, a magyar jazz ikonikus alakja. Személye összefonódott a magyar jazz fejlődésével és kiteljesedésével, távozása pótolhatatlan veszteség – olvasható a Magyar Jazz Szövetség Facebook-oldalán.
Szakcsi Lakatos Béla gyerekként kezdett zongorázni, figyelme a klasszikus zenéről hamar a jazz felé fordult. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban végezte, és közben olyan neves magyar zenészekkel játszott együtt, mint Tomsits Rudolf, Kőszegi Imre, Pecek Lakatos Géza. Több zenekarban is játszott: az LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, majd 1970-ben a Montreux-i Jazz Fesztiválon Pege Aladár kvartettjével második díjat nyertek. Az elismerés nyomán nemzetközi karrierje is beindult, olyan nagynevű előadókkal zenélt együtt, mint Bob Mintzer, John Patitucci, Jack DeJohnette, Dave Weckl és Frank Zappa.
Fontos szerepe volt a fúziós zene magyarországi terjedésében, érdeklődése kiterjedt a komolyzene és a dzsessz ötvözése felé is. Másfelől cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott. 1975-ben mutatták be első cigány musicaljét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett, 2004-ben Na dara! (Ne félj!) címmel pedig a cigány jazz műfajban jelent meg lemeze.
Játszott a Rákfogó, a Saturnus és a Climate Change nevű együttesekben is. Az általa írt négy musicalt gyakran játsszák különböző magyarországi társulatok. Munkásságát számos díjjal ismerték el, például Kossuth-díjjal, Prima díjjal és a Nemzet Művésze kitüntetéssel.
