Jelentős lépéseket tesz a magyar kormány annak érdekében, hogy az ország mielőbb hozzájusson a helyreállítási alap és a 2027-ig tartó uniós ciklus forrásaihoz, amelyeket Brüsszel a Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárás miatt nem utalt eddig. A tárgyalások szerint november 19-ig kapott időt a magyar fél a Brüsszel által kért jogi változtatások végrehajtására, az Országgyűlés pedig belekezdett a pénz folyósításához szükséges törvénymódosításokba.

Tegnap döntött a parlament többek közt arról, hogy november 19-én létrejön az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló Integritás Hatóság, valamint legkésőbb december 1-jéig megalakul a javaslattévő feladatot ellátó Korrupcióellenes Munkacsoport. Az Integritás Hatóság feladata az lesz, hogy az uniós pénzügyi támogatások esetében fellépjen a csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértések vagy szabálytalanságok ellen. Ha szabálytalanság gyanúja merül fel, ez a hatóság fog eljárni, sőt, az észlelt problémát jeleznie is kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség felé is. Az új hatóság elnökét és annak két helyettesét az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára az államfő hat évre nevezi ki november 4-ig.

A Korrupcióellenes Munkacsoport egy független elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat ellátó testületi szerv lesz, összesen 21 taggal: az Integritás Hatóság elnöke mellett tíz fő képviseli majd benne a nem kormányzati szereplőket, további tíz fő pedig az állami szerveket.

Elfogadott a parlament egy másik fontos módosítást is, mellyel lehetővé tették, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) segítse az OLAF magyarországi helyszíni ellenőrzéseit. Döntöttek továbbá arról is, hogy a jövőben a kormányzati jogszabálytervezetek 90 százaléka társadalmi egyeztetésre kerül, és a tervezetek véleményezésére legalább nyolc napot biztosítanak. Hogy tényleg megtörténik-e az előírt társadalmi konzultáció, azt duplán ellenőrzik: az európai támogatásokat auditáló szerv mellett kormányzati ellenőrzési szervnek is ellenőriznie kell majd, hogy az érintett miniszter eleget tett-e a kötelezettségnek. Mulasztás esetén pénzbírság várható.

Módosították a honatyák az információszabadságról szóló törvényt is, így mostantól nem kerülhet százezrekbe a közérdekű adatigénylés. Az új szabály értelmében az adatközlő nem fizettetheti ki az igénylővel a kérés teljesítéséhez szükséges jelentős munkaerő költségét.

Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében létrejön a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság. Ennek igazgatóját a kormányfő nevezi ki négy évre.

A jogszabályok többségéről 150 igen szavazattal, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás mellett döntöttek, igennel voksoltak a kormánypártok, nemmel a 11 DK-s képviselő és az exjobbikos Jakab Péter, az MSZP, a Párbeszéd és a Mi Hazánk politikusai pedig tartózkodtak.