Az Együtt, szabadon – Magyar cigány hősök című kiállítás megnyitóján Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kijelentette: a magyar cigány hősök az alapértékeket ápolták, azokra építették a jövőt. A politikus közös felelősségnek nevezte egy olyan jövő építését, amelyben nem az a kérdés, hogy valaki „roma vagy sem”, hanem az, miként tud hozzájárulni a közösség javához, megerősíteni Magyarország gazdaságát. Megjegyezte, amikor a cigányságról esik szó, az emberekben két kép – a cigány kultúra gazdagsága és a nyomor, a szegénység – szokott elővillanni.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a tablókiállítást eddig falvakban, kisvárosokban és megyeszékhelyeken sok-sok tízezer ember látta. A kiállítással arra tettek kísérletet, hogy újrakezdjék a párbeszédet a magyar cigányság szerepéről és helyéről – hangsúlyozta.

„A tárlat büszkén mutatja be azokat a cigány embereket, akikre az egész nemzet felnéz” – fogalmazott Schmidt Mária, aki szerint a tablón megjelenített emberekben közös, hogy szívvel-lélekkel tették a dolgukat, és képesek voltak fényt vinni a világba. A szocializmusban nemzedékek nőttek fel úgy, hogy hazugság vette körül őket, a magyar cigányság életét, sajátos kultúráját, életvezetési szokásait, nyelvét, és a többségi társadalom velük kapcsolatos magatartását is megmérgezte a hazugság – fűzte hozzá. A rendszerváltoztatásra utalva Schmidt Mária hangoztatta: „ezelőtt 33 évvel a hazugság megszüntetésére szövetkeztünk, ebben a cigányságnak is fontos szerepe van és volt”.

A hősökre való emlékezés fontosságát hangsúlyozva felidézte: a Terror Háza Múzeum kezdeményezte, hogy közterületet nevezzenek el Puczi Béláról, az 1990. márciusi marosvásárhelyi vérengzés során a magyarokat védelmező hidegvölgyi cigányok egyik vezéralakjáról.