Oroszország masszív csapást mért ukrán katonai vezetési pontokra, valamint kommunikációs és energetikai létesítményekre – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács tegnapi ülésén. Szerinte ez válasz volt az ukrán terrortámadásokra, köztük a Krími hídon elkövetett robbantásra. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország kemény választ ad, ha ezek folytatódni fognak.
Putyin ismertette: a válaszlépések méretüket tekintve arányban állnak majd azzal a fenyegetéssel, amelyet a támadások Oroszország számára jelentenek. „A kijevi rezsim a tetteivel tulajdonképpen egy szintre helyezte magát a nemzetközi terrorista alakulatokkal, a leggyűlöletesebb csoportokkal. Egyszerűen lehetetlen az ilyen jellegű bűncselekményeket válasz nélkül hagyni” – hangsúlyozta Putyin. Elmondta: a vizsgálat megállapította, hogy a Krími hídon október 8-án elkövetett robbantás terrorcselekmény, amelynek célja a kritikus fontosságú orosz polgári infrastruktúra megsemmisítése volt. Putyin szerint a támadás megrendelői, szervezői és elkövetői az ukrán különleges szolgálatok voltak.
Az orosz elnök emellett nukleáris terrorizmussal – a zaporizzsjai atomerőmű lövetésével és a kurszki atomerőmű elleni szabotázskísérletekkel – is megvádolta Ukrajnát. „Az ukrán különleges szolgálatok már három terrorcselekményt is elkövettek Oroszországban a kurszki atomerőmű ellen, többször is felrobbantották az erőmű nagyfeszültségű vezetékeit. A harmadik ilyen terrorcselekmény következtében egyszerre három ilyen vonalat rongáltak meg. A károkat a lehető legrövidebb időn belül kijavították, és nem voltak súlyos következmények” – mondta. Arra is emlékeztetett, hogy a Török Áramlat gázvezetékrendszer egyik szakaszának felrobbantására is történt már ukrán kísérlet.
Az Ukrajnát ért tegnapi orosz rakétatámadásoknak az eddigi adatok szerint legalább hat halálos áldozatuk és mintegy ötven sebesültjük lett. A fővároson, Kijeven kívül 14 megyét, azaz csaknem az ország felét támadás érte. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Ukrajna egész területén több mint öt és fél órán át tartott a légiriadó. Denisz Smihal miniszterelnök a Facebookon közölte, hogy a rakétatámadások következtében nyolc megyében és a fővárosban 11 létfontosságú infrastrukturális létesítmény rongálódott meg, emiatt egyes régiókban megszakadt az áramellátás. Hozzátette, hogy az oroszok elsődleges célpontjai között múzeumok, oktatási intézmények voltak, és egy játszótér. Véleménye szerint ezeknek a „háborús bűnösöknek” a fő célja az, hogy pánikot keltsenek a lakosság körében, áram és fűtés nélkül hagyják az ukránokat. Dmitro Kuleba külügyminiszter a rakétacsapások hírére megszakította afrikai körútját és sürgősen visszaindult Kijevbe. Ezt a tárcavezető a Twitteren jelentette be. Szerhij Skarlet oktatási miniszter pedig arra szólította fel a régiók közigazgatási vezetőit, hogy minden iskolában térjenek át távoktatásra a hét végéig.
Az európai közösség egyként ítélte el az orosz támadásokat. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Twitter-üzenetében azt írta, mélységesen megdöbbentették az orosz támadások a civilek ellen Kijevben és más ukrajnai városokban. „Az ilyen cselekményeknek nincs helyük a XXI. században. A lehető leghatározottabban elítélem őket. Ukrajna mellett állunk, az EU további katonai támogatást nyújt” – hangsúlyozta. Ursula Von der Leyen sajtóközleményében azt írta, megdöbbent az ukrán városok elleni kegyetlen támadásokon. „Oroszország ismét megmutatta a világnak, hogy mit képvisel: a terrort és a brutalitást. Az elkövetőket felelősségre kell vonni” – hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság elnöke. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Twitter-üzenetében megerősítette, hogy a szövetség támogatja Ukrajnát. „A NATO továbbra is támogatni fogja a bátor ukrán népet a Kreml agressziója ellen, amíg csak szükséges” – írta Stoltenberg.
