Látványrestaurátor műhely nyílt a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban: a kiállítótérben elhelyezett üvegfalú műhelyben szakemberek a múzeum egyik legértékesebb műtárgyát, a Seuso-tálat restaurálják. Az első magyarországi látványrestaurátor-műhelyről tartott sajtótájékoztatón L. Simon László, a múzeum főigazgatója elmondta, hogy a jelenlegi nehéz időszak átvészelése érdekében nehéz döntéseket hoztak meg az elmúlt hetekben. Kiemelte, mindezek ellenére újabb és újabb ötletekkel csalogatják a múzeumba a közönséget és a szakmai közeg számára is ötleteket adnak.
Elmondta: egyes vidéki tagintézményeik átmenetileg nem lesznek látogathatók, de ezt az időt sem töltik tétlenül, az intézmények újragondolása, az új kiállítások megtervezése, szakmai munka zajlik. A Nemzeti Múzeum főépületét azonban a legnehezebb időkben is nyitva kell tartani, és munkájukat semmi más nem legitimálja, mint a közönség figyelme és szeretete, amely napról napra nő – tette hozzá. Mint mondta, ahhoz, hogy a közönség figyelmét fenntartsák, innovatív megoldásokra is szükség van. Az egyik első ilyen a látványrestaurátor-műhely megnyitása, amelynek technikai felszereltsége a legmodernebb, világszínvonalú háttérrel tudják a világ egyik legértékesebb műtárgyát restaurálni.
Kiemelte: amikor több mint egy éve főigazgatónak kinevezték, azzal szembesült, hogy már fél éve nem láthatja a nagyközönség a Seuso-kincs névadó darabját, amely egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a lelet a Kárpát-medencéből származik. A két hete elkészült, eddig próbaüzemben működő műhelyben a közönség láthatja a tálat, amit a látogatók nagy érdeklődéssel fogadtak. A műhely jelentősége abban áll, hogy a közönség egyszerre ismerheti meg a műtárgyat és azt a folyamatot, amelynek révén ez kiállítható állapotba kerül.
Kiemelte: a látványrestaurátor-műhely létrehozása inspirációt, ösztönzést jelenthet a fiataloknak, hogy ők is ezt a szakot, pályát válasszák. Szükség van képzett szakemberekre, ez a műhely arra is jó, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a gyönyörű szakmára – jegyezte meg. Elmondta: a következő látványrestaurátor-műhelyt az esztergomi várban valósítják meg, a jövő év elején.
A főigazgató szólt arról is, hogy évtizedek óta nem működő sorozataikat indították újra, kétnyelvű és csak idegen nyelvű kiadványokat is megjelentetnek. Az új kiadványok kiemelkedő sikerrel szerepeltek a könyvfesztiválon – mondta, hozzátéve: a továbbiakban is számos új kiadvány megjelentetését tervezik.
Mráv Zsolt régész, szakmuzeológus a Seuso-kincs történeti jelentőségéről beszélt. Kiemelte: a restaurálás alatt álló Seuso-tál az egész leletegyüttes kulcsdarabja, amelynek fontos történeti jelentősége van, és az is ennek köszönhető, hogy a Nemzeti Múzeumban látható a leletegyüttes. Szólt arról, hogy a tál mit jelenthetett a tulajdonosa számára, és milyen üzenetek közvetítésében volt segítségére a lakomák alatt. Beszélt a tál szerepéről a Seuso-kincs magyarországi származásának felismerésében és az ennek igazolására irányuló kutatásokban.
Németh Norbert fém- és ötvösrestaurátor-művész elmondta: a tál restaurálása több éve zajló folyamat. A műtárgy nagy mérete miatt egy időben több restaurátor dolgozik rajta, különböző új technikákat, egyedileg készített célszerszámokat, innovatív eljárásokat alkalmaznak, új anyagokat vetnek be. Szólt arról, hogy a tál sérülékeny anyaga és érzékeny díszítményei miatt a nagyfokú precizitást igénylő beavatkozásokat speciális mikroszkópok alatt végzik. Az aprólékos folyamatok bemutatását egy kivetítőn kísérhetik figyelemmel a látogatók. „Fantasztikus élmény, nagy szakmai elismerés, hogy itt dolgozhatunk ezen a műtárgyon” – mondta, hozzátéve: a látványrestaurátor-műhely elkészültével ebbe az élménybe, munkafolyamatba a látogatókat is be tudják vonni.
