A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) háromnapos tudományos ülésszakkal, kiállítással ünneplik az egyetem jogelődjének tekintett Ferenc József Tudományegyetem 1872-es megalapítását, a városban 150 éve indult magyar nyelvű egyetemi oktatást.
Az évfordulós rendezvények megnyitóján Daniel David rektor úgy vélte: a BBTE nem lehetne a legtöbb diákot vonzó romániai egyetem, és nem lenne immár hét éve a nemzetközi rangsorokban legjobban jegyzett romániai felsőoktatási intézmény, ha nem lenne háromnyelvű, és nem összesítené a magyar, a román és a német nyelvű oktatás javát. „Azt szeretnénk, hogy érezze az erdélyi magyar közösség: itt van az ő akadémiai otthona” – jelentette ki. Hozzátette: európai beágyazottságban szeretnék otthonossá tenni az egyetemet a magyar közösség számára. Daniel David azt is jó dolognak tartja, hogy Erdélyben létrejött még két magyar nyelvű egyetem: a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Fontosnak tartotta, hogy kiegészítsék egymást, egyeztessenek a magyar közösség felsőoktatási igényeiről.
Soós Anna, a magyar tagozatot vezető rektorhelyettes az egyetem 150 évvel ezelőtti indulásának nehézségeit idézte. Megemlítette: Ferenc József király rendelete segítette azt, hogy a szervezőmunka már azelőtt megkezdődjön, hogy a parlament elfogadja az egyetemalapítás törvényét. A jogszabályt végül 1872. október 12-én hirdette ki az uralkodó, november 10-én nevezték ki Berde Áront, az első rektort, és másnap kezdte el a tanévet az első 258 diák. Megjegyezte: nehezen indult, de gyorsan fejlődött az egyetem, negyven évvel később már 2343 hallgatója volt. Ma több mint 6800 diák tanul a BBTE-n magyar nyelven 17 karon, 19 intézetben, 347 főállású és több mint száz óraadó tanár közreműködésével.
Az egyetem egykori hallgatójaként felszólaló Markó Béla költő, volt miniszterelnök-helyettes elmondta: a 2011-es tanügyi törvénnyel lehetővé tették, hogy a multikulturális egyetemek egyenlő jogokat biztosítsanak a román, magyar és német nyelvű felsőoktatásnak. A BBTE és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem alkalmazta a törvényt, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) azóta is kibúvókat keres. „Itt a román és a magyar nyelvű oktatás nem egymással küzd, hanem inkább a szűkös költségvetéssel és időnként az egyetemi autonómia hiányával” – vélekedett.
Amikor az itteni gázgyár ellenállt a modernizálásnak, az egyetemi tanárok a villamosítás mellett foglaltak állást, az egyetem tehát Kolozsvár infrastruktúrájának a fejlődéséhez is hozzájárult – emlékeztetett Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese. A kolozsvári és szegedi egyetemek együttműködéséről elmondta: „mindketten megerősödtünk abban a tudatban, hogy nemcsak a múltunk, a hagyományaink közösek, hanem a jövőnk is”. A két egyetem azért tekinti közös elődjének a Ferenc József Egyetemet, mert a Trianon után Erdélyből elmenekült kolozsvári tanárok alapították meg 1921-ben a Szegedi Tudományegyetemet.
Az egyetem az évfordulóra kiállítást is rendezett, mely a kezdeti idők tudományos munkáit, az egyetem díszjelvényeit, pecsétnyomóit mutatja be, de a kolozsvári művészeti múzeumból elhozták Ferenc József mellszobrát is, amelyet maga a császár ajándékozott 1895-ben az egyetemnek, és amely vélhetően Fadrusz János alkotása.
A jelenlegi BBTE a második világháború idején, a második bécsi döntés nyomán visszatelepült, majd a román királyi dekrétummal is megalapított magyar tannyelvű (1945-től Bolyai János nevét felvevő) tudományegyetemnek és a háború után Kolozsvárra visszatért román tannyelvű (1947-től Victor Babeș nevét felvevő) tudományegyetemnek a román kommunista hatóságok által elrendelt 1959-es egyesítésével jött létre.
