Külön programban mutatja be a késÅ‘bb André de Toth néven, a film a noir és a western megújÃtójaként világhÃrűvé vált magyar rendezÅ‘, Tóth Endre teljes körűen restaurált, 1940 elÅ‘tt Magyarországon készült filmjeit a szombaton kezdÅ‘dÅ‘ Lumiére Fesztivál Lyonban – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).
André de Toth filmjei korát megelÅ‘zÅ‘ módon modernek vizuálisan és témaválasztásukban is, a Semmelweis Ignácról készÃtett alkotása a mai napig az egyik legjobb magyar életrajzi film – olvasható az NFI tájékoztatójában. A világhÃrű rendezÅ‘ 1939-ben egyetlen év alatt zsinórban öt filmet forgatott: a SemmelweisrÅ‘l készÃtett történelmi életrajz mellett az 5 óra 40 cÃmű krimit, nÅ‘i történetet Két lány az utcán cÃmmel, kémfilmbe oltott melodrámát Toprini nász cÃmmel, valamint a Hat hét boldogság cÃmű tantörténetet. Mint Ãrják, ezek a filmek nyitották meg számára Hollywood kapuit, ahova a fasizmus erÅ‘södése és a világháborús fenyegetettség idején sok honfitársához hasonlóan emigrált.
A Két lány az utcán restaurálása 2010-ben Martin Scorsese és a Lumiere Intézet kezdeményezésére a The Film Foundation World Cinema Projectje keretében valósult meg. ErrÅ‘l Scorsese egy videointerjúban nyilatkozott, amelyet most közzétett az NFI. A további négy Tóth Endre-filmet a NFI – FilmarchÃvum és Filmlabor igazgatóságainak szakemberei újÃtották fel digitálisan 2022-ben.
Az október 23-ig tartó Lumiere Fesztiválon részt vesz Káel Csaba kormánybiztos, Ráduly György, a FilmarchÃvum igazgatója és Bódizs Tamás, a Filmlabor igazgatója.
A fesztiválhoz kapcsolódó klasszikus filmvásáron és szakmai programokon a filmintézet szakemberei bemutatják a filmmegÅ‘rzési és restaurálási fejlesztéseket, tárgyalásokat folytatnak a magyar filmörökség külföldi terjesztésérÅ‘l, valamint megosztják a Tóth Endre-filmek felújÃtásával kapcsolatos tapasztalatokat, továbbá a Filmlabor bemutatja a digitalizálási és restaurálási szolgáltatásait.
Tóth Endre filmkedvelÅ‘ polgári család sarjaként 1913-ban született Makón. Sikertelen szÃnműÃrói próbálkozásait követÅ‘en a drámaÃró Molnár Ferenc és a költÅ‘ Babits Mihály vette pártfogásába. Nekik köszönhetÅ‘en látogatott el a budapesti Hunnia Stúdióba, s rögtön igazi tehetségnek bizonyult. Tudását utazásai alatt tökéletesÃtette: Londontól, ahol a brit filmipart megalapozó Korda testvérek munkatársa volt, Berlinen át Hollywoodig jutott, ahonnan visszatért Budapestre.
A rendezÅ‘ saját elmesélése szerint mindent hátrahagyva – az autóját például a Keleti pályaudvar elÅ‘tt benne a kulccsal – távozott BudapestrÅ‘l. Hollywoodban André de Toth néven több hÃres háborús filmet, westernt és film noirt rendezett, és a legenda szerint Å‘ adta Charles Buchinsky nevű fiatal szÃnésznek a Bronson nevet.
Érdekesség, hogy mivel gyermekkorában elveszÃtette egyik szeme világát, félszeműként, térlátás nélkül is képes volt szobrászként is kiemelkedÅ‘t alkotni. Egyik művét a Vatikánban Å‘rzik, és Å‘ volt a rendezÅ‘je az egyik elsÅ‘ amerikai 3D-s játékfilmnek is, a Panoptikum – A viaszbabák háza cÃmű 1953-as amerikai kriminek.
