A 43 tartózkodás mellett, 547 támogató és 49 elutasító szavazattal elfogadott határozat szerint az EU Tanácsának 2022 végéig meg kell tennie minden szükséges lépést azért, hogy elfogadja Románia és Bulgária felvételét a szabad mozgást biztosító schengeni térségbe. Ez mindkét tagállam számára a személyforgalom ellenőrzésének megszüntetését jelentené a belső határokon 2023 első felétől.

A határozatban az EP megállapítja, hogy a schengeni térség „az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya”, és bírálja a tagállamokat, amiért még nem döntöttek Románia és Bulgária felvételéről, annak ellenére, hogy ez a két ország már hosszú ideje teljesíti a csatlakozás feltételeit. A belső határellenőrzés fenntartása diszkriminatív, és negatívan hat a mobilis munkavállalók és a polgárok életére; az import, az export és az áruk szabad mozgásának akadályozása az EU egységes piacának is árt – olvasható a határozatban.

A schengeni térség bővítéséhez az EU Tanácsának egyöntetű döntésére van szükség.

A tegnap elfogadott határozatot az összes romániai EP-képviselő megszavazta. A Maszol hírportál szerint Mark Rutte holland miniszterelnök pártjának valamennyi európai parlamenti képviselője tartózkodott a Románia schengeni csatlakozásáról szóló szavazáson, egy másik holland kormánykoalíciós képviselő pedig ellene szavazott. A Krónika Siegfried Mureșant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) EP-képviselőjét idézte, aki közölte, hogy a Románia schengeni integrációját eddig következetesen ellenző Hollandiának a keddi szavazáson jelen lévő eurohonatyái közül 15-en a csatlakozás támogatása mellett foglaltak állást, 4-en ellene szavaztak, hatan pedig tartózkodtak. „Ez határozott üzenet a Mark Rutte vezette holland kormány számára, miszerint a holland szavazópolgárok által megválasztott európai parlamenti képviselők többsége a Schengen-övezetben látná Romániát” – állapította meg közösségi oldalán posztolt bejegyzésében Mureșan.

Jelenleg Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével az EU valamennyi tagállama tagja schengeni övezetnek. Emellett tagja a térségnek Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is.

A tegnap elfogadott határozat vitáját az EP október 3–6. közötti strasbourgi ülésszakán tartották. Akkor a képviselők többsége felszólította a tagállamokat, ismerjék el, hogy Bulgária és Románia megfelel a schengeni kritériumoknak, és a két országot a lehető leghamarabb be kell fogadni a belső határellenőrzések nélküli térségbe.

Az EU Tanácsának cseh elnökségét képviselő Mikulas Bek európai ügyekért felelős miniszter bejelentette, hogy a decemberi csúcstalálkozón egyöntetű döntésre törekszik Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásával kapcsolatban.

Románia teljesítette a feltételeket

Nicolae Ciucă kormányfő szerint a Románia és Bulgária schengeni csatlakozását támogató EP-határozattal teljesülnek a feltételek az ország felvételére a belső határellenőrzés nélküli térségbe. A miniszterelnök úgy vélte, az Európai Parlament határozata megerősíti, hogy Románia schengeni csatlakozással kapcsolatos elvárásai jogosak és legitimek. „Teljesítettük a szükséges feltételeket. Meg kellene hozni ezt a döntést” – írta tegnapi Facebook-bejegyzésében.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök arra kérte az Európai Néppárthoz és a Renew Europe frakcióhoz tartozó román EP-képviselőket, minden erőfeszítésükkel győzködjék kollégáikat arról, hogy Románia megérdemli a schengeni csatlakozást. Tegnapi Facebook-bejegyzésében rámutatott, hogy a szociáldemokraták frakciója volt az egyetlen, amelyik egyhangúlag megszavazta a Románia és Bulgária haladéktalan schengeni csatlakozását támogató EP-határozatot. Arra is emlékeztetett, hogy az Európai Szocialisták Pártjának (S&D) frakciója volt az, amelyik a határozattervezetet benyújtotta az Európai Parlamentbe.

A szenátus ügyvivő elnöke, Alina Gorghiu szerint Romániának „joga van és megérdemli”, hogy a schengeni övezethez tartozzon. A politikus tegnap kijelentette: a Románia és Bulgária csatlakozásának jóváhagyását sürgető tegnapi EP-határozat a legfontosabb döntés ebben a tekintetben. Úgy vélte, a határozat elfogadása a romániai európai parlamenti képviselők közös erőfeszítéseinek az eredménye. Szerinte Románia a világjárvány idején és az ukrajnai háború jelentette kihívások jelenlegi időszakában is bebizonyította, hogy felkészült az EU külső határainak megvédésére. Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság már 11 éve javasolta az EU Tanácsának az ország felvételét a schengeni térségbe, de „mindig voltak akadályok vagy politikai feltételek”, amelyek közül szerinte több is indokolatlan volt.