Ez a vélekedés annak kapcsán hangzott el, hogy a bukaresti táblabíróság másodszor is elutasította Tőkés László keresetét, amelyben a román állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítését kérte. Kincses elmondta: a táblabíróság ezúttal úgy találta, hogy nem illetékes az érdemrendet megvonó elnöki rendelet vizsgálatára. Az ügyvéd ellenben különösnek tartja a mostani határozatot, mert ugyanez a táblabíróság egyszer már megvizsgálta és ítélkezett róla, ezt az ítéletet azonban a legfelsőbb bíróság nem fogadta el, és visszaküldte az ügyet első fokra azzal a kéréssel, hogy a táblabíróság vizsgálja meg újra. „Ez azt is jelenti, hogy a legfelsőbb bíróság határozatát nem hajtották végre” – tette hozzá.

Mindezek kapcsán az átlagos hírolvasót – mivel nehezen értelmezheti e szövevényes jogi eljárást – főképp az időhúzásra vonatkozó gondolat lepi meg. És nem csupán meglepi, hanem követve a védőügyvéd érvelését, el is gondolkodtatja: miként lehetséges mindez? Noha nem új ez a vitatható, mi több, megalázó ügy, e mostani epizód mégis kérdésfelvetésre ösztönzi: miként lehetséges, hogy bárkit politikai nézetei, nyilvánosan megfogalmazott véleménye miatt felelősségre vonjanak, sőt, szankcionáljanak?

Tőkés László ugyanis – aki az 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában játszott szerepéért kapta meg Traian Băsescu államfőtől a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjét – 2013-ban Tusványoson azt merészelte javasolni, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében, ahogyan Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Felvetése nem csak nacionalista körökben ütötte ki a biztosítékot, az akkori kormányfő, Victor Ponta rögvest kezdeményezte Tőkés állami kitüntetésének visszavonását, ezt Iohannis 2016 márciusában hűségesen meg is tette. Kincses Előd szerint az elnök törvénytelenül járt el, hiszen a vonatkozó törvény csak két esetben teszi lehetővé eme elismerés visszavonását – ha a kitüntetettet jogerősen szabadságvesztésre ítélik, vagy akkor, ha olyan tetteket követ el, amelyek méltatlanná teszik az elismerésre –, és ezek egyike sem áll fenn. Tőkés érdemrendjét nem tettei, hanem véleménynyilvánítása miatt vonták vissza, márpedig a vélemény szabadságát az alkotmány garantálja.

Ezért is kiemelten fontos ez az ügy: elfogadhatatlan, mi több, diktatórikus rendszerek gyakorlatát idézi, ha véleménye miatt bárki megtorlásban részesül. Vélhetően ezért is óvakodnak egyértelműen állást foglalni az érintett bíróságok – noha nekik az lenne a dolguk, hogy a törvény betűje szerint igazságot szolgáltassanak! –, mert furcsamód nem akarják kínos helyzetbe hozni az államfőt. Tőkésnek azért sem adhatnak igazat, mert akkor arra vonatkozó precedenst is teremtenének, hogy íme, lehetséges a felelősségre vonás, ha valaki a hatalomnak éppen nem tetsző politikai nézetet fogalmaz meg. Márpedig ez nemcsak jogszerűtlen, hanem vállalhatatlan is. Így aztán nincs is más lehetőség, ezt az ügyet végig kell vinni, egészen addig, amíg egyértelműen és visszavonhatatlanul megerősítést nyer: Tőkés Lászlónak igaza van.

Borítókép: Tőkés László a 2022 júliusában tartott tusványosi szabadegyetemen. Fotó: Albert Levente