Jóváhagyta tegnapi ülésén Kovászna Megye Tanácsa egy többrendeltetésű hegyimentő- és természetvédelmi központ létrehozását Sepsibükszád határában az egykori, jelenleg előrehaladottan leromlott utászház helyén. A megyei testület egyelőre magához az elképzeléshez adta hozzájárulását, ennek birtokában a megyei hegyimentő-szolgálat elindíthatja a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének folyamatát. A megyei önkormányzat emellett több ügyviteli, illetve kisebb beruházások előkészítését célzó döntést is hozott.
Az egykori utászház a 11C jelzésű országút Sepsibükszád és Bálványos közötti szakasza mentén található, szomszédságában a megyei önkormányzat félhektáros területet birtokol. Ide tervezik létrehozni a háromszintes multifunkcionális központot, hegyimentőbázist. Amint azt Tamás Sándor elnök a vonatkozó határozattervezet ismertetésekor jelezte, az épület is a megyei önkormányzat tulajdona, és a megyei hegyimentő-szolgálat gondnokságában van. Az ingatlan leromlott állapotban van. A szolgálat által bemutatott elképzelés szerint lebontanák, és helyette egy korszerű központot hoznának létre. A testület ellenvetés nélkül hagyta jóvá a vonatkozó tervezetet.
Leonid Moscviciov, a szolgálat vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a beruházás költségeit ötmillió lejre becsülik, ennél pontosabb összeget a megvalósíthatósági tanulmány, valamint a műszaki tervek elkészülte után tudnak majd. Az igazgató szerint most, hogy a javaslatukat jóváhagyta a testület, elkezdhetik a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének folyamatát, majd ha arra is rábólint a megyei önkormányzat, következhet a műszaki terv. Az elképzelés szerint egy többrendeltetésű központot hoznának létre, mely hegyimentő- és természetvédelmi célokra egyaránt alkalmas lenne, szemináriumok, szakmai találkozók, képzések, találkozók helyszínéül szolgálna. Emellett állandó bázis is lenne a hegyimentők számára, Bálványos ugyanis mind természetvédelmi, mind hegyimentőszempontból kiemelten fontos térség, sok turista látogatja, illetve a Csomád-Bálványos természetvédelmi területnek is része. Ami a jelenlegi épületet illeti, ez jó ideje lakatlan, egykoron egy utászcsaládnak adott otthont, de mostanra az állapota okán lebontása az észszerű döntés. Amikor a kivitelezés szakaszáig jutnak, a bontást és a központ építését egy csomagban szándékoznak meghirdetni – tette hozzá az igazgató.
Az önkormányzati ülésen a fentieken kívül kisebb költségvetés-módosítást is jóváhagytak a testületi tagok. Emellett Opra-Béni Béla kommandói iskolaigazgató letette a hivatali esküt mint a testület új tagja. Döntöttek továbbá egy társulási szerződésről az Országos Ásványvíz Társasággal. A megállapodás lényege, amint azt Jakab István Barna alelnök elmondta, hogy hasznosítsák a társaság sok évtizedes tapasztalatát az ásványvízlelőhelyek azonosításában, és Háromszéken eddig fel nem tárt forrásokat, lelőhelyeket tegyenek használhatóvá. Az alelnök szerint az ásványvizek egyik erősségét jelentik a megyének, de az adottság nincs kellőképpen kiaknázva. Ezen igyekeznek javítani ezzel a társulással.
Szintén a testületi ülésen hagyták jóvá, hogy Málnásfürdőn az egykori fürdőtelep területét – mely fele-fele arányban a község és a megyei önkormányzat tulajdona – egységesítsék telekkönyvi szempontból, tömbösítve a különálló parcellákat. Lapunk kérdésére Henning László alelnök elmondta, hogy az egykori szálloda helyére tervezett gyógyturisztikai képzőközpont szomszédságában lévő, illetve a volt fürdőtelephez tartozó további parcellákról van szó. Azért fontos ezek tömbösítése, mert azt szeretnék, hogy mire a központ elkészül, annak környékét – a borvízforrások, a mofetta, a szabadtéri medence körüli részt, az egykori sportpályát, a sétányokat – is rendezetté tegyék. A központ építése egyébként, ha minden jól halad, már jövő nyáron elkezdődhet.
Utolsóként szerepelt a napirendi pontok között az a határozat, melyben az önkormányzat kéri a kormánytól az 1990. január elseje előtt, a jogelőd Kovászna Megyei Néptanács idején kiállított okiratok titkosításának feloldását. Tamás Sándor elmondta, az 1963–1990 közötti időszakban született, harminc és ötven év közötti időszakra titkosított dokumentumokról van szó, melyeknek különböző intézmények a kiállítói. Amennyiben a kormány jóváhagyja a titkosítás feloldását, a dokumentumok továbbra is a megyei önkormányzatnál maradnak, és az érdekeltek akár tanulmányozhatják is azokat.