Értetlenül, méltatlankodva reagáltak a bukaresti vezetők arra, hogy Hollandia – a korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos aggályait hangoztatva – továbbra is hátráltatja Románia és Bulgária felvételét a határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
Az „újabb hágai vétóról” és a román politikusok állásfoglalásairól több román lap közölt pénteken összeállítást. A hágai parlament csütörtökön elfogadott határozatában arra szólította fel a Mark Rutte vezette holland kormányt, hogy „ne tegyen visszafordíthatatlan lépéseket” a román és bolgár schengeni tagsággal kapcsolatban, amíg további vizsgálatok révén meg nem győződik arról, hogy a két országban megfelelő módon működik a határőrizet, illetve amíg „szigorú és korrekt elemzésnek” nem veti alá a jogállamiság működését, a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítását.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) házelnök Romániát és a románokat sértő igazságtalanságként értékelte, hogy Hollandia ismét meg akarja akadályozni országa felvételét az Európán belüli szabad mozgást lehetővé tető térségbe. A PSD elnöke leszögezte: sosem fogja elfogadni, hogy bármilyen más – főleg európai – ország Románia fejlődésének útját állja, olyan körülmények között, amikor Románia teljesíti a schengeni csatlakozás feltételeit, és „példás módon teljesítette kötelességét” az ukrajnai háború kapcsán fenyegető élelmezési válság elkerülése érdekében.
Nicolae Ciucă miniszterelnök szerint Hollandia képviselői a helyszínen is bármikor meggyőződhetnek arról, hogy Románia felkészült a schengeni csatlakozásra. A jogállamiság, korrupció és szervezett bűnözés kapcsán a román kormányfő azt hangoztatta, hogy a Bukarest által újonnan elfogadott igazságügyi törvénycsomag mindenben megfelel az uniós követelményeknek.
A Nemzeli Liberális Párt első alelnöke, Rareș Bogdan EP-képviselő rámutatott, hogy a holland határozat éles ellentétben áll az Európai Parlamentben kedden megszavazott állásfoglalással, amely felszólítja az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsot, hogy 2022 végéig engedélyezze Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez. Bogdan szerint elfogadhatatlan, hogy ismét elutasítsák országa schengeni csatlakozását, ha pedig ez bekövetkezik, akkor „Románia is fenntartja a jogot, hogy gyökeresen megváltoztassa eddigi magatartását”. A politikus felkérte a Romániában működő 22 ezer holland cég üzleti partnereit, hogy „segítsenek nyomást gyakorolni” Hágára.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes szerint a schengeni csatlakozás technikai feltételeit Románia több mint egy évtizede teljesíti, de időközben „egyesek további feltételeket találtak ki”, az igazságügyi reformhoz, az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmushoz kötötték (CVM) a jóváhagyást. Az RMDSZ elnöke leszögezte: felelőtlenség lenne ebben a pillanatban kudarcról beszélni. Úgy vélekedett: a schengeni csatlakozás ügyében illetékes bel- és igazságügyi EU-tanács soron következő, december 8-i miniszteri üléséig megszülethet a döntés a CVM lezárásáról, és ezáltal Rutte miniszterelnök is meggyőződhet arról, hogy jogállamisági aggályai alaptalanok.
