Tanácstagok egy csoportja megpróbálta leváltani Bölön megbízott polgármesterét, Ferencz Zoltánt, de hiába voltak többségben – a tizenhárom tanácstag közül heten a menesztés mellett tették le voksukat, hatan megtartották volna tisztségében –, az nem volt elég, hogy célt érjenek. A tanácskozás azonban arra fényt derített, hogy rengeteg személyes ellentét van a polgármesteri hivatal falain belül, sötét, átláthatatlan ügyből is akad bőven. Az ülésen sűrűn visszaköszönt a volt polgármester, Sikó Imre szelleme: gyakran elhangzott a neve, vagy névtelenül, de könnyen beazonosíthatóan utaltak rá. Kijutott Fekete Mónika jegyzőnek is, aki udvariasan, de láthatóan feldúltan számolt be a hivatali légkörről, egészített ki vagy válaszolt meg felvetéseket, továbbá többször kénytelen volt férje, Fekete Zsolt „ügyvédjének” szerepét is ellátni.
A tanácskozás napirendjén két pont szerepelt: Ferencz Zoltán leváltása, illetve új alpolgármester megválasztása. Valójában a polgármestert menesztették volna, mert Sikó Imre volt elöljáró – tavaly október közepén történt – tisztségtől való megfosztását követően az alpolgármester látta el a teendőket, így a helyére választott új tisztségviselőből is Bölön első számú vezetője vált volna.
Az ügy első számú ügyvivője a Pro Európa Roma Párt képviselője, Alexandru Racolţa volt: előterjesztette a napirendet, majd a „játékszabályokat” próbálta elfogadtatni. Utóbbiként azt szerette volna elérni, hogy mindenki csak három percben szólalhasson fel, ismertethesse nézőpontját. Előbb Ferencz Zoltán nem értett ezzel egyet, mondván, miként képzeli, hogy a tizenöt ellene megfogalmazott vádat mindössze három percben meg tudja válaszolni – mindegyik „vádponra” legalább negyedórát kér. Vele értett egyet a szociáldemokrata Dorina Bădescu, mondván, nem véli méltányosnak, hogy a védekezéshez való jogot elvegyék az alpolgármestertől, ezért ő azt javasolja, ne legyen időkorlát. Végül mindhárom javaslatot megszavaztatták, heten a tizenöt perces keretet találták a megfelelőnek.
Elsőként Dorina Bădescu szólalt fel. Mint mondotta, az nem zavarja, hogy vannak, akik leváltanák a megbízott polgármestert, az viszont igen, hogy a vádpontok gyenge lábakon állnak. Legtöbbször személyes sértődöttség áll mögöttük, van úgy, hogy nem a megfelelő embernek címezték azt, de az sem ritka, hogy pletykák, senki által meg nem erősített mendemondák alapján próbálják elmarasztalni az elöljárót. Többek közt cáfolni tudja, hogy a tizenkettedik „vád” nem igaz: őt senki sem kényszerítette egy napirendi pont neki felrótt megszavazására, saját meggyőződéséből döntött úgy, hogy azt támogatja.
Sorra vették mind a tizenöt kifogásolt ügyet is. Akadt ezek közt hivatali visszaélésre utaló, önkormányzati tulajdon jogtalan használatát vagy közvetlen rokon alkalmazását szóvá tevő, barátinak mondott cégekkel való szerződéskötést elmarasztaló, a polgármesteri hivatal alkalmazottjaival szemben alkalmazott diktatórikus viselkedést, személyes titkok közzétételének felfedését számonkérő is, sőt, azzal is megvádolták, hogy néhány beruházást utólagosan „papírozott le”.
A mintegy másfél órás vitát követően került sor a titkos voksolásra, s mint kiderült, az alpolgármestert többen szeretnék megfosztani tisztségétől, mint ahányan támogatják, de az kevés ahhoz – kilenc szavazatra lett volna szükség –, hogy célt érjenek.
Dorina Bădescu arra kérte Ferencz Zoltánt, az elkövetkezőkben változtasson hangnemet, hogy a hivatal alkalmazottjai ne vádolhassák diktatórikus viselkedéssel, a tisztségben maradt elöljáró pedig köszönetet mondott mindazoknak, akik megértették érveit és mellette szavaztak.
