Visszamenőlegesen kell alkalmazni Romániában a bűncselekmények elévülésére vonatkozó alkotmánybírósági döntést, így több ezer megkezdett büntetőeljárásban maradhat el a gyanúsítottak felelősségre vonása.
A romániai bíróságok azt követően folyamodtak jogegységi határozatért az alkotmánybírósághoz, hogy a testület májusban alaptörvénybe ütközőnek minősítette a büntető törvénykönyvnek (Btk.) az elévülés megszakítására vonatkozó korábbi előírását, amely lehetővé tette az ügyészek számára, hogy új bizonyítékok gyűjtésével megszakítsák az elévülést.
Az alkotmánybíróság a megfogalmazás pontatlansága miatt már 2018-ban alaptörvénybe ütközőnek minősítette a Btk. azon cikkelyét, amely előírta, hogy „bármely, az ügyben foganatosított eljárás” megszakítja az elévülést. Mivel ezt a hiányosságot a jogalkotó csak idén javította ki egy sürgősségi kormányrendelettel, az alkotmánybíróság júniusban hatályba lépett határozata leszögezte: már több mint négy éve nincs olyan jogalapja az ügyészségnek, amellyel megszakíthatná az elévülést azoknak a bűncselekményeknek az ügyében, amelyeknél elkezdődött a bűnvádi eljárás.
A legfelsőbb bíróság tegnapi jogegységi határozata értelmében a taláros testület elévülésről szóló döntése visszamenőleges hatállyal alkalmazandó a kedvezőbb jog elve alapján. A központi média szerint a gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a pereskedést minden rendelkezésére álló módon elnyújtó, szabályossági kifogásokat vagy éppen alkotmányossági óvást emelő bűnelkövetők elkerülhetik a felelősségre vonást, mert a bűncselekmény elévül, még mielőtt megszületne a jogerős ítélet. Az igazságügyi források szerint a döntés több ezer folyamatban levő nyomozást és pert érint, amelyek vádlottjai az elévülés miatt megússzák a vádemelést vagy az ítéletet.