Az igazgató szerint az idei év is a koronavírus-járvánnyal indult, az ötödik hullám az addigi legmagasabb össz-, illetve napi esetszámot hozta. Előbbi 2800 volt, míg utóbbi 312. Az előző két évhez képest viszont könnyebben sikerült megbirkózni a letisztult eljárások nyomán, de így is több alkalmazottjukat át kellett irányítaniuk, hogy a járványtani eljárásokat végig tudják vinni nagyobb késések nélkül. Meggyűlt a bajuk az úgynevezett digitális járványügyi utasnyilvántartási adatlapokkal, az ezek kitöltését elmulasztókra több mint 2800 bírságot róttak ki, összesen közel hárommillió lejt. Tudomásuk szerint négyszázhuszonnyolcan ki is fizették az ötszáz és kétezer lej közötti pénzbüntetéseket. A járvány hatodik hulláma már csendesebb volt, csak augusztusban haladta meg a havi összesetszám az ezret. Jelenleg elenyésző a frissen azonosított esetek száma (átlagban véve napi négy-öt), illetve az össz­esetszám is jóval száz alatt marad.

A tesztelésről Ágoston László elmondta, hogy 2022-re nagyot ugrott az előző két évhez képest. Ha 2020-ban összesen kilencezer tesztet végeztek, és ebből kettő volt gyorsteszt, 2021-ben már közel 29 ezerre nőtt ezek száma, amiből 17 ezer volt PCR, 11 ezer körüli a gyorsteszt, idén pedig a szeptember végi adatok szerint már 55 ezernél tartottak, aminek viszont kétharmada már gyorsteszt volt.

A fertőzöttségi arány a felnőtteknél volt erőteljesebb, és a városi környezetben, illetve azon községekben, kisebb településeken, amelyek a városokhoz közelebb fekszenek. A járvány halálos áldozatainak száma szeptember végén elérte a 678-at.

Az oltások iránti igény 2022-re meredeken csökkent, két évvel korábban még 100 ezer körüli volt, idén már csak ennek a 10 százaléka. Emiatt az oltóközpontokat egy adott pillanatban be kellett zárni, jelenleg a családorvosoknál érhető el a vakcina. A legtöbb egyébként a Pfizer készítményéből fogyott. Újságírói kérdésre válaszolva Ágoston László elmondta: Háromszéken viszonylag kis mennyiségű a lejárt szavatosságú, megsemmisítésre váró vakcina, mert a brassói központ közel van, és mindig csak annyit hoztak el, amiről tudni lehetett, hogy javarészt felhasználják.

Egy másik, nagy érdeklődésre számot tartó kérdés a jódtablettáké. Kovászna megyébe 306 ezer darab érkezett, ebből, miután a családorvosok nem voltak hajlandóak kiosztani azokat, sepsi-, kézdi- és orbaiszéki gyógyszertárakba juttattak el valamivel több, mint 88 ezret. A tabletták iránti érdeklődés nagyon alacsony, összesen 2842 darab fogyott el eddig.

Az igazgatóság által nyilvántartott további fertőző betegségek közül legmagasabb számban a felső és alsó légúti megbetegedések fordulnak elő, a többéves átlagnak megfelelően. A tüdőtuberkulózis (TBC) terén sincs számottevő változás, idén és tavaly is 29 esetet azonosítottak. Ágoston László szerint 2015 óta a tébécés esetek folyamatos gyérülése figyelhető meg. A himlők közül a bárányhimlő gyakori, az éves 450-es átlag jellemző idén is, más formái elenyésző számban bukkantak fel. A mostanság riadalmat keltő majomhimlős eset nem fordult elő a megyében, három embernél állt fenn a gyanú, de nem igazolódott be.

Az igazgató kitért a kórházi fertőzésekre is, kifejtve: Háromszéken idén nőtt ezeknek a száma, ezért az igazgatóság is jobban odafigyel. Az előfordulási arány ugyanakkor attól függ, hogy az egészségügyi intézménynek milyen lehetőségei vannak. A megyei kórház jobban áll, mint a többi, külön embert tudnak foglalkoztatni a fertőzések kordában tartásához. A pontos arányt nehéz megítélni – és ez egy országos probléma –, mivel nem biztos, hogy a kórházaktól érkező jelentések teljesek. Ágoston László ugyanakkor rámutatott, hogy a fejlett országokban a fertőzési arány 5–7 százalék között van, a feltörekvőkben 15 százalék. Románia valahol e kettő között helyezkedik el. A megelőzésért érdemben az egészségügyi intézmények tudnak tenni – mondta az igazgató.