Farkas Réka
Véletlen baklövés vagy szándékos hibák sorozata? Nehéz eldönteni, de ismervén a román igazságszolgáltatást és politikumot, inkább az utóbbi tűnik valószínűnek. Tény, hogy a román Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék keddi döntése után sok ezer korrupcióval, adócsalással, hamisítással, csempészettel, lopással vádolt bűnöző úszhatja meg a számonkérést, köztük igen jelentős, nagy nevek:
Elena Udrea és Ioana Băsescu, de szerepel a listán Dan Șova, Constantin Niță, Bogdan Olteanu, Marian Vanghelie és Sebastian Ghiță is. Súlyos korrupciós bűncselekményekért elítélt egykori miniszterek, polgármesterek, üzletemberek hada a politikai paletta jobb- és baloldaláról egyaránt.
Mi is történt tulajdonképpen? Az alkotmánybíróság májusban alaptörvénybe ütközőnek minősítette a büntető törvénykönyv elévülés megszakítására vonatkozó korábbi előírását, amely lehetővé tette az ügyészek számára, hogy új bizonyítékok gyűjtésével megszakítsák az elévülést. A taláros testület pontatlan megfogalmazás miatt ítélte alkotmányellenesnek a cikkelyt, és a román legfelsőbb bíróság nemcsak igazat adott nekik, de meg is fejelte döntését egy határozattal, mely szerint 2018-ig visszamenőleg kell alkalmazni a rendelkezést. Tehát a szakértők szerint minden 2018–2022 között hozott ítélet felülvizsgálatát kérhetik az érintettek, sőt, sokak szerint a 2014-es új Btk. érvénybelépéséig is visszamehetnek a fellebbezésekkel. Tulajdonképpen a jogalkotó négyéves késlekedése okozta a zűrzavart, mert bár az alkotmánybírák már 2018-ban jelezték, hogy gond van az elévülési cikkellyel, azt csak idén május végén javították ki egy sürgősségi kormányrendelettel. Így gyakorlatilag minden ez idő alatt hozott döntés megkérdőjelezhető.
Tehát sok vádlott, akiknek ügyében már ítélet született, most kérheti: vizsgálják ki, esetében alkalmazták-e a most alkotmányellenesnek minősített különleges elévülésről szóló rendelkezést. Ha igen, az ítélet érvénytelenné válik, és legtöbbjük esetében az ügyet újratárgyalni sem lehet, hisz időközben maga a vád is elévült.
A román média szerint a mostani határozat a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pereskedést minden rendelkezésre álló eszközzel elnyújtó, szabályossági kifogásokat vagy éppen alkotmányossági óvást emelő bűnelkövetők elkerülhetik a felelősségre vonást, mert a bűncselekmény elévül, még mielőtt megszületne a jogerős ítélet. S bizony, ez jól jön sokaknak, akiket a nagy, Nyugat felé mutatott korrupciós harcban tetten értek, kimosdatni nem tudtak, de most ezzel a bújtatott amnesztiával megússzák a börtönt.
A jogi szakértők szerint az alkotmánybíróság – kötelező érvényű, megfellebbezhetetlen – értelmezése a bűnözőknek kedvez, és büntetőeljárások százait „repíti a levegőbe”. A május 30-án sürgősségi kormányrendelettel elfogadott pontosítás nem visszamenőleges hatályú, csak a most kezdődő ügyekre érvényes, az alkotmánybírósági értelmezés viszont visszamenőleg is alkalmazandó, és az összes, 2018 óta kezdett büntetőeljárásra olyan hatással lesz, mintha nem történt volna még semmi az ügyben. „Ez egy jogi atombomba” – mondták a G4media portál által megszólaltatott jogászok.
A román Justitia ismét bebizonyította, hogy vak, igaz, nem azért, mert ítéleteit tárgyilagosan, pártatlanul és befolyásolástól mentesen hozná, hanem azért, mert vakon alárendeli magát bizonyos érdekeknek. Mi másért késett volna négy évet a korábbi hibát kijavító intézkedés, és miért döntött a visszamenőleges érvényesítésről a legfelsőbb ítélőszék, ha nem azért, hogy mentse a hatalomhoz ezer szállal kötődő bűnözőket?
