Székelyföldön a pálinkakészítésnek történelme van. Rengetegen otthon főzik a párlatot, de mára már megjelentek a modern pálinkamanufaktúrák is. Ez utóbbiak elterjedése pedig nagyban hozzájárul a házi pálinkát készítők fejlődéséhez és sikeréhez.
Nehéz eldönteni, hogy melyik a legjobb székelyföldi pálinka. Vannak, akik az uzonira esküsznek, míg mások meg vannak győződve, hogy nincs jobb a csíkdelneinél. Akárhogy is legyen, a pálinkakészítés fejlődése elkezdődött. Ennek egyik oka pedig a manufaktúrák megjelenése volt. Dezső Tibor, aki régebben maga is foglalkozott főzéssel és manapság pálinkabírálóként is tevékenykedik, betekintést engedett az innováció mivoltába.
„Furcsamód a helyi emberek nem is ismerték azt a minőséget Székelyföldön, amit mi meg akartunk honosítani. Nem voltak kiváló minőségű pálinkák, ilyennel legfeljebb Magyarországon találkozhattak” – mondta Dezső Tibor. A szakember szerint sem készítésben, sem forgalmazásban nem volt jelen komoly kvalitás. De milyen is egy színvonalas ital, mitől lesz jó egy pálinka?
„Az a jó pálinka, amely teljes egészében visszaadja annak a gyümölcsnek a karaktereit, amiből készül. A pálinka nem több és nem kevesebb magánál a gyümölcsnél. Persze ennek a felismeréséhez szükséges a gyümölcsök ismerete is, hiszen csak kajszibarack több mint 160 féle van Romániában” – magyarázta a szakember.
Amikor a minőségi pálinkafőzés elindult, egyfajta divatot teremtett Székelyföldön. Nemcsak sorra alakultak a modern pálinkafőzdék, a mozgalom megreformálta a házipálinka-készítést is. „Mi is tartottunk bemutatókat, vásárokon jelentünk meg. Nagyon kíváncsiak voltak az emberek az italainkra, kimondottan népszerű volt például a vadmálna-pálinkánk. Ezek után sokan jobban odafigyeltek a különböző folyamatokra, miként kell főzni vagy cefrézni” – idézte fel Dezső Tibor.
A profizmus a gasztronómia több területén képes hasonló hatást elérni, legyen az borászat vagy péksütemények készítése. Mindenki törekedni fog a jóra, ha egyszer kipróbálta azt.
„Volt olyan, hogy egy bemutatón az átlagéletkor a hetvenet súrolta. Az egyik gazda felesége pedig le volt nyűgözve, de nem értette, hogy miért nem olyan pálinkát készített a férje, amilyet mi hoztunk. Máskor el kellett magyarázni, hogy miért nem szabad penészes gyümölcsöt használni vagy miért kell megmosni a szilvát, barackot, mielőtt a cefrébe kerül. Azonban a legtöbben fogékonyak voltak az újításra, és ennek meg volt a hatása” – mondta Dezső Tibor.
A szakember szerint ennek a fejlődésnek sok jó hozadéka lehet. A turizmusban is egyre inkább figyelnek a vendéglátók, hogy ne csak az étel, hanem az ital is a legmagasabb színvonalú legyen.
„Ha egy szálláson egy kerítésszaggatóval kínálnak minket, akkor utána azért megnézzük azt is, hogy milyen az étel, amit elénk raknak. Itt, Székelyföldön a pálinkakészítés virtuskérdés. Fontos, hogy jó legyen” – mondta Dezső Tibor.
A házipálinka-készítés nagy megmérettetését, az erdélyi pálinka- és párlatversenyt most novemberben is megrendezik Sepsiszentgyörgyön. Az ilyen rangos eseményeken lehet felmérni, hol tart jelenleg a pálinkafőzés tudománya.
A pálinkafőzés fejlődése könnyen érzékelhető. Azonban egyvalami még hiányzik a helyieknek. Dezső Tibor elmondta, hogy mi is az. „A helyiek nagy szívfájdalmára a magyar kormány határozata szerint a székelyföldi pálinka nem igazi pálinka. Legfeljebb gyümölcspárlat néven forgalmazhatnánk Magyarországon, ami nagyon ihatatlannak hangzik. Így nem is próbálnak a helyiek külső forgalmazásra termelni. Jó volna, ha megkapnánk az elismerést, hogy mi is igazi pálinkát készítünk!”
Kaposi Mátyás Péter
A szerző az MCC Média Iskolájának hallgatója. Az interjú az MCC Médiaiskolájának a Háromszék napilappal partnerségben zajló sepsiszentgyörgyi kihelyezett kurzusán készült.