Nem az a gond, hogy vitáznak, nem lehetne kifogásunk, ha megfontolt döntéshez vezetne a halogatás, csakhogy a tapasztalat az, hogy a megszülető kompromisszumok többnyire inkább káoszt hoznak, mint megoldást. Láthattuk, hogyan vált jótékonykodó gesztusból teljes piaci zárlatot teremtő intézkedéssé a tűzifa árának korlátozása. Hisz bizonyára jót akartak az RMDSZ-es kezdeményezők, csakhogy kiderült, a valóságban a jó szándék édeskevés. Hiába mondja azt a kormány, hogy a tüzelő legmagasabb ára 400 lej lehet, ha az értékesítők nem így látják, és inkább nem adják el terméküket. Enni nem kér, meg nem romlik – nincs miért sietniük, kivárják a jobb időket, vagy feketén értékesítik a fát, vevő úgyis kerül rá, hisz az árplafon aligha melegíti ki a házakat. Hála a kormánynak most alig kapható tüzelő, aki mégis rábukkan valahol, jóval drágábban szerezheti csak be, mint közbelépésük előtt. Az RMDSZ mosakszik, állítólag ők nem így képzelték el, de javaslatukat addig szabták-varrták a koalícióban, míg ez lett a végeredmény. És ez sajnos nem az egyetlen példája a melléfogásnak.

Addig módosítgatták például a villany árának szabályozását is, hogy ma már számlát sem kapnak a fogyasztók, és csak találgathatják, miként fizetik ki a többhavi számlát, ha egyszer majd befut. S mire valamelyest megnyugodhattunk volna, hogy a gáz és a villany ára legalább nem lesz nagyobb a cseppet sem kicsi tavalyinál, ismét új szabályozáson törik a fejüket. Bár a frissen elfogadott kormányrendelet jövő év augusztusának végéig fagyasztja be az árakat, most mégis arról hallani, januártól más intézkedések jöhetnek. Egyelőre nem tudni, mi, zajlik a liberális–szocdem vita, de borítékolhatóan nem nekünk, fogyasztóknak kedvez majd. Szabadulna a kormány az ezzel járó tetemes kiadásoktól, de azt elfelejtik megemlíteni, hogy 40 milliárd lejnyi többletbevételt hozott a központi költségvetésbe az energia árának emelkedése, és jelentős milliárdokkal több folyik be az általános infláció miatt is, hisz az árak drasztikus növekedése okán jóval több lett a büdzsébe érkező áfa is. Tehát amin mi, átlagpolgárok veszítünk, azon a kormány nyer, még akkor is, ha egy részéből „adakoznak”.

Persze, nem róhatnánk fel a felelősségteljes kormányzást, ha arról lenne szó. Csakhogy sokkal inkább egyfajta vetélkedést látunk, a jelenleg hatalmon lévők már a két év múlva esedékes választásokra melegítenek, ahol egymás vetélytársai lesznek, így minden nyilatkozatukkal, tettükkel azt akarják igazolni, hogy ők a jófiúk, a másik csapat a kerékkötő. Nem közösen keresik a jó megoldást, hanem egymás ellenében, és ez semmi jót nem szül. Ők népszerűségüket haj­hásszák, mi pedig fizetünk, mint a katonatiszt, téves és vétkes intézkedéseikért, hibáikért.