Radnóti Miklós emlékét idéző verses-zenés műsorral kezdődött csütörtök este a hetedik Kolozsvári Zsidó Napok rendezvénysorozat. A megnyitón első alkalommal tekinthette meg a szélesebb közönség a felújított kolozsvári neológ zsinagógát. Amint Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke fogalmazott, az esemény ezért avatóünnepségnek is tekinthető.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője köszöntőbeszédében azt hangsúlyozta: Kolozsvárt a zsidó közösség által teremtett szellemi és anyagi kincsek miatt is nevezték kincses városnak. A politikus megjegyezte: a zsidóság 2000 éve diaszpórában él, és sok nemzet kultúrájának az elemeit olvasztotta magába. Ezért híd is volt a kultúrák között, és a tolerancia üzenetét hordozta magában. Úgy vélte, a mai kolozsváriaknak kevés alkalmuk van találkozni a zsidó kultúrával, érdemes tehát kihasználniuk a zsidó napok rendezvényeit.
A Magyarország kolozsvári főkonzulátusa nevében szóló Mile Balázs konzul arra emlékeztetett, hogy az európai kultúra a görög-római és a zsidó-keresztény hagyomány alapján épült fel. A konzul nagy dolognak nevezte, hogy a koronavírus-járvány miatti kétévi kényszerszünet után „újra találkozhatunk a zsidó hagyomány kincseivel, kultúránk alapjaival és ezáltal önmagunkkal is”. A Kolozsvári Zsidó Napokat a Kolozsvár Társaság és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szervezte a Határtalan Kultúra Program keretében.
A vasárnapig tartó rendezvénysorozaton koncertekre, történelmi sétára, irodalmi és gasztronómiai eseményekre, valamint liturgikus dalokra és imákra várják az érdeklődőket. A megnyitón Laczkó-Vass Róbert és Szép András Rekvizitumok régi verseimből – Radnóti Miklós emlékezete című előadását nézhette meg a közönség.
