A beregszászi járási Verbőc községben vasárnap hálaadó istentiszteletet tartottak a helyi református templom felújításának befejezése alkalmából. Az Országgyűlés elnöke a gyülekezetet és a kárpátaljai magyarokat levélben köszöntötte, amelyet Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője olvasott fel.

A házelnök Kossuth Lajos szavait idézve – „akkor a legnagyobb a sötétség, amikor a hajnal közel van” – úgy fogalmazott, hogy ismét sűrűsödik a sötétség Kárpátalján, Ukrajnában és Európában egyaránt. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna bő három évtizeddel ezelőtti megalakulásakor a több mint ezer esztendeje a szülőföldjén élő kárpátaljai magyarság feje fölött „a nemzetközi nagyhatalmi politika hét évtized alatt negyedszer változtatott impériumot” a megkérdezésük nélkül.

Magyarország szomszédos országként egy szuverén, erős és demokratikus Ukrajna létrehozásában érdekelt, amely képes biztosítani polgárai számára a szülőföldön való boldogulás lehetőségét. Ez volt és ma is ez a magyar nemzeti érdek – mondta Kövér László. A kárpátaljai magyarság több mint három évtizede békés eszközökkel küzd azért, hogy Ukrajna lojális és értékteremtő államalkotó közösségeként, de egyúttal az egységes magyar nemzet részeként, Ukrajna szuverenitását tiszteletben tartva, de autonóm módon szervezhesse meg közösségi életét, szabadon rendelkezhessen gazdasági erőforrásai fölött, és jogilag is biztosítva legyen kultúrájának és nemzeti méltóságának tisztelete – hangsúlyozta.

Kövér László szerint „az európai nemzeteket – Lisszabontól Vlagyivosztokig – a világpolitikában meg akarják fosztani szabad döntéshozatali joguktól, korlátozni akarják gazdasági érdekeik érvényesítésében, és ki akarják forgatni kétezer esztendős keresztény kultúrájukból is. Emiatt az európai emberek – a nyugati katonai és politikai szövetségek tiszteletben tartása mellett – stratégiai autonómiát igényelnek Európa számára”.

A kárpátaljai magyarság létérdekei több száz millió európai polgár létérdekeivel azonosak, ezért a saját jogvédő küzdelmében nemcsak a teljes magyar nemzetet tudhatja maga mögött. Kövér László leszögezte: „a kárpátaljai magyar ügy megoldásra váró európai ügy is”. A jelenleg Ukrajnában lőfegyverekkel, illetve egész Európában szellemi és gazdasági fegyverekkel zajló háború kimenetelével kapcsolatban kifejtette, hogy „nem azok fognak nyerni, akiknek erősebb a fegyverük, hanem azok, akiknek erősebb a hitük”. Megköszönve a verbőci és a kárpátaljai magyarság helytállását az Országgyűlés elnöke kifejtette: „a hitből fakadó áldozat és kitartás győzelemre fogja segíteni a kárpátaljai magyarság és az európai nemzetek ügyét”. Szabadságharcosaink szavával kívánjuk Kárpátaljának, Ukrajnának és Európának, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés!” – áll a házelnök levélében.

A hálaadó istentiszteleten igét hirdető Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi súlyos helyzet ellenére van jövője a magyar közösségnek Kárpátalján, de csak abban az esetben, ha meghalljuk Jézus szavát és az ő akarata szerint cselekszünk. Az 1828-ban épült templom történetét ismertető Molnár Zsolt lelkipásztor elmondta, hogy 1961-ben a szovjethatalom betiltotta a lelkészi szolgálatot, de a hívek bejártak imádkozni és énekelni, amíg az lehetséges volt. A gyülekezet 1989-ben romos állapotban kapta vissza a templomot, amelyet közadakozásból és közös munkával azóta is folyamatosan javítanak. Idén magyar kormányzati támogatás révén és a hívek önkéntes munkájával sikerült teljes egészében felújítani a tetőszerkezetet.