Kategóriánként, azon belül alcsoportonként sorakoztatott, felcímkézett üvegekben álltak a különböző pálinkák és párlatok az asztalokon. Azokból talpas pálinkáspoharakba töltöttek egy-egy jó kortynyit, s a poharakat megszámozták. Számítógépbe vezették, hányas szám mely termelő mely italának felel meg. Az ily módon előkészített, gördülős asztalokra sorakoztatott poharakat betolták a zsűri termébe. Ott az asztaloknál szemben egy-egy bíró, előttük laptop. Két ítész kapott egy-egy egyforma számú poharat. Orrukhoz emelték, megvizsgálták az illatát, és külön-külön egy-egy számot jegyeztek be a gépben levő táblázatba, az illető számú párlat sorába. Aztán belekóstoltak a nedűbe, s még bejegyeztek egy számot, később egy újabbat.

János András Előd csíkdelnei pálinkafőző, okleveles nemzetközi pálinkabíró, a verseny igazgatója érdeklődésünkre felvilágosított, 100 pontos bírálati rendszert alkalmaznak. Minden egyes mintát megvizsgálnak, előbb illatát, felfedeznek-e technológiai hibát. Aztán tesztelik intenzitását, tartósságát, gyümölcskarakterét, mennyire kerek, kellemes a nedű, és a karakterisztikára járó pontot, majd az illat és íz harmóniáját minősítik. Ketten bírálják el ugyanazt a tételt, egymástól függetlenül, ha megtörténik a konszenzus, beírják a megfelelő pontszámot. Azzal tovább megy egy újabb három ítészből álló csoport elé. Tehát összesen öten vizsgálnak meg egy főzetet. Ezeket pontozzák, végül mindenikről jellemzést írnak, melyet minden termelő megkap, hogy tudja, milyen a párlata, mire kell odafigyelnie a jövőben.

Tíz kategóriában, ezeken belül alkategóriákban bírálják a mintákat, bajnok, arany, ezüst és bronz minősítést ítélnek meg azoknak, amelyek ütik a mércét.

A leadott tételek száma is mutatja, Erdélyben nagyon sokan készítenek pálinkát. A pálinkaverseny lényege kulturált és minőségi pálinkakészítésre és fogyasztásra ösztönözni az embereket, mondta az elnök, hozzátéve, meggyőződése, hogy ez hozzá fog járulni a minőségi javuláshoz.