Válságban, amikor minden bizonytalan és alig akad fogódzó a holnappal kapcsolatosan, nagyon nagy szükség lenne arra, hogy az ország vezetÅ‘i kiszámÃthatóak legyenek, idejében hozzák a megfelelÅ‘ intézkedéseket, meggyÅ‘zzenek bennünket arról, hogy azok valóban hatásosak lesznek, könnyÃtenek nehézségeinken.
Romániában pont az ellenkezÅ‘je történik: nincs biztos kapaszkodó, folyamatosan felrúgják, módosÃtják a játékszabályokat, azt is megváltoztatják, ami úgy tűnt, működik. A jelek szerint elképzelés sincsen – illetve a két nagy kormánypártnak ellentétes ötletei vannak – az egyre rosszabb helyzet kezelésére.
Mindennapos viták, egymást túllicitáló nyilatkozatok, ijesztÅ‘ kiszivárgott hÃrek – ezek jellemzik a romániai politika mindennapjait. Teljes összevisszaság, amelybÅ‘l az látszik, tulajdonképpen senki nem tudja, melyik lenne a helyes út, vergÅ‘dnek a népszerűségi mutatók, az uniós elvárások és a költségvetési korlátok között. Az sem biztos már, ami egy hónapja még annak tűnt.
Emelik a nyugdÃjakat januártól – Ãgérik, de másfél hónappal a határidÅ‘ elÅ‘tt még nem tudni mennyivel. TÃz százalékkal, hússzal, huszonöttel? Ismét szembesülnünk kell azzal, hogy a törvények semmit nem érnek, hisz van ugyan jogszabály, amely kimondja, hogy az inflációval arányosan kell növelni az idÅ‘skori járandóságot, de az a tavalyi áremelkedéseket veszi alapul, tehát öt százalék körüli emelésre kötelez. Ami, lássuk be, édeskevés, hisz az alapélelmiszerek ára a tavalyi kétszerese. A kisnyugdÃjasok vagy a minimálbérbÅ‘l élÅ‘k, akik egy esztendÅ‘vel ezelÅ‘tt is alig tudták fedezni megélhetésüket, most már csodákra kényszerülnek, hogy kijöjjenek kicsinyke pénzükbÅ‘l. A kormány azonban mossa kezeit, az infláció világszinten elszabadult, a háború az oka, no meg az energiaválság, Å‘k semmit nem tehetnek. A szociáldemokraták óvatosak (övék a pénzügyminisztérium), tÃz százalék körüli nyugdÃjemelést emlegetnek, az államelnök legalább tizenöt százalékot követel, a liberálisok egyik szószólója szerint van fedezet akár huszonöt százalékra is. Kinek hihetünk, és mikor derül ki, hogy nyomorult száz vagy kétszáz lejjel kapnak majd többet azok, akik ma is alig tengetik napjaikat, hisz a kis-, de még az átlagnyugdÃjak esetében is elenyészÅ‘ akár a huszonöt százalékos többlet is, messze nem fedezi a pénz hÃgulását.
Ha szeptemberben azt hittük, legalább a villany és a gáz ára kiszámÃtható lesz idén télen, tévedtünk. Hiába számolgattuk, hogy a lakás hÅ‘mérsékletének csökkentésével, villanyoltogatással és nagyobb fogyasztású gépeink lekapcsolásával miként tarthatjuk kordában számláinkat, mert kiderült, a kormány máris felrúgni készül az általa kidolgozott szabályokat. Kétszeres lesz a villanyárplafon? Csak a legrászorultabbak kapnak támogatást? Mindenfélét hallani és a hivatalos magyarázat késik. Kit tekintenek egyáltalán rászorultnak? És mennyivel szándékoznak segÃteni? ErrÅ‘l senki nem nyilatkozik, és félÅ‘, ha valóban módosÃtanak a jelenlegi rendszeren, akkor megfizethetetlenné válnak a számlák azok számára is, akik három-, de akár négyezer lejt keresnek.
Válság van, nincs kiszámÃthatóság, nyoma sincs a biztonságnak, és a román kormány nem enyhÃteni próbálja, inkább tetézi a bajt. Hiányoznak a szakértÅ‘k, kapkodás, összevisszaság, rossz megoldások még rosszabbra váltása jellemzi munkájukat. Nekünk pedig marad az aggodalom és a holnaptól való folyamatos félelem.