Olyannyira nagy volt az érdeklődés, hogy a pályázat meghirdetése után két perccel gyakorlatilag elfogyott a keret, Kovászna Megye Tanácsának a 3. percben benyújtott pályázatára – a Sepsiszentgyörgyöt Árkossal összekötő kerékpárútra – már nem jutott pénz, ami pedig azt jelzi, hogy vagy az igénylési módon kellene változtatni, vagy több forrást kellene biztosítani a programra.

A fokozott érdeklődésnek, valamint a tervezett 890 kilométernyi bicikliútnak azonban mégiscsak örülhetünk. Végre Romániában is kezdik felismerni a bicikliutakban rejlő lehetőségeket, hiszen azok nem csupán környezetbarát alternatívát jelentenek az autós közlekedéssel szemben, de széles tömegek számára elérhető sportolási és kikapcsolódási lehetőségeket is, ugyanakkor komoly turisztikai jelentőséggel bírnak. Hollandiában, Ausztriában vagy akár Magyarországon komoly bevételi forrás a kerékpáros turizmus, hiszen rengetegen vágynak aktív kikapcsolódásra, két keréken pedig sokkal alaposabb betekintést kaphatnak egy-egy kisrégió kulturális, építészeti vagy természeti értékeibe.

Minden bizonnyal a kerékpárutak építése iránti érdeklődés annak is köszönhető, hogy a klímaváltozás kihívásaira is válaszul az Európai Unió a környezetbarát közlekedést helyezte előtérbe, erre adnak tehát pénzt. Azon persze lehet vitatkozni, hogy a közúti infrastruktúra tekintetében a nyugat-európai országokhoz képest hatalmas lemaradásban lévő Romániában valóban a kerékpárutak építése-e az elsődleges fontosságú. Nem lenne-e indokoltabb például előbb terelőutakat építeni a városok körül, hogy az ott élők ne fuldokoljanak a kipufogógázban, esetleg összekötni végre autópályával az ország régióit? De a vasúti hálózat fejlesztése is sürgős, hiszen ma lassabban közlekednek a vonatok, mint a rendszerváltás előtt.

E kérdések dacára az kétségtelen, hogy a kerékpárutak építését célzó program közösségi igényt elégít ki, hiszen mostanra már mifelénk is kialakult a biciklizés kultúrája, mind többen pattannak két kerékre. Reménykeltő az is, hogy a kérdéssel Háromszéken is kiemelten foglalkoznak: korábban jelentették be a Sepsibükszádtól Rétyig tartó bicikliút tervét, de minden kisrégióban született már erről szóló elképzelés.

Ugyanakkor azonban ahhoz, hogy ezek a majdan épülő kerékpárutak betöltsék rendeltetésüket, fontos lenne gondoskodni a bicikliúton haladók biztonságáról is. Mert lehet ugyan, hogy a kerékpáros életét nem veszélyeztetik majd többtonnás kamionok vagy centikre száguldozó autók – de az sem jelent nagy élvezetet, ha medvék vagy a juhnyájat őrző, sokszor felügyelet nélkül csatangoló hatalmas pásztorkutyák elől menekülve kell eszeveszetten tekerniük a kerékpárra pattanóknak. Ugyan erre a tipikusan romániai színfoltra Brüsszelben vélhetően nem gondoltak, amikor a bicikliutak építését prioritássá emelték, itthon azonban a kormánynak, a környezetvédelmi minisztériumnak, adott helyzetben pedig az önkormányzatoknak mindent meg kell tenniük, hogy mire a tervezett fejlesztések megvalósulnak, a medve- és a pásztorkutya-problémát is megoldják.