Két év alatt nem teljesítettük az ígéreteink és vállalásaink felét, de a következő két évben az egésznek meg kell valósulnia – jelentette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere tegnap, 2020-ban kezdődött mandátumának első feléről tartott beszámolóján. Antal Árpád az akkori kampányban nyomtatott kiadvánnyal várta meghívottjait – Tamás Sándor megyeitanács-elnököt (akivel, elmondása szerint az egész Kárpát-medencében példaértékűnek számító együttműködési modellt dolgoztak ki), Ráduly István prefektust (akinek külön megköszönte, hogy hivatala végre nem ellenség), Miklós Zoltán képviselőt, a város volt és jelenlegi alpolgármestereit, a városi tanács tagjait, a polgármesteri hivatal különböző osztályainak vezetőit és a sajtó képviselőit –, és fejezetenként ismertette, hogy milyen téren mennyit haladtak.
Legyen mintaváros Sepsiszentgyörgy
Első szavaival a jelenlevőket köszöntötte, és hangsúlyozta, hogy valójában csapatmunka eredményeit ismerteti. Bevezetőül elmondta: az erdélyi magyarság kétharmada olyan településen él, ahol a polgármester magyar, az RMDSZ színeiben megválasztott megyeitanács-elnökök pedig egy Szlovéniához mérhető területet igazgatnak. Sepsiszentgyörgy a legnagyobb város Romániában, amelynek lakossága magyar többségű, ezért modellértékűen kell működtetni, hogy az emberek higgyenek az önkormányzatokban. Itt az elmúlt években 150-nél több fejlesztést indítottak el, ezek különböző tempóban (melyik gyorsabban, melyik lassabban) haladnak; a tervezéstől a megvalósításig általában 3–5 év telik el – magyarázta az elöljáró, a folyamat egyes szakaszait és azok időtartamát is ismertetve. (Később pedig, már a kötetlen beszélgetés során, egy konkrét példával érzékeltette, hogy néha sokkal több: az Oltmező utat szegélyező járdákra ugyanis 2014-ben pályáztak uniós támogatást, és bár nem olyan óriási munka, csak 2024-ben lesz meg; más forrásokból nem foghattak neki, mivel megnyert pályázatuk volt rá.) A város négy pénzforrásból gazdálkodik: a helyi adókból és illetékekből (ezeket magánszemélyek számára a törvény által megengedett legalacsonyabb szinten szabták meg), a személyi jövedelemadóból, európai uniós és kormánypénzekből. A cél az, hogy Sepsiszentgyörgy biztonságos otthont nyújtson, a kisvárosi nyugalom mellett nagyvárosi szolgáltatásokat, őrizze meg etnikai arányait és békéjét, ugyanakkor legyen Székelyföld legdinamikusabban fejlődő városa.
A 2020-ban kezdődő mandátum első megvalósítása az volt, hogy az útjelző táblákra magyarul is felírták, merre van Kolozsvár – jelentette ki Antal Árpád, majd felsorolt néhány olyan változást, amelyek szerinte a városépítés mérföldköveinek tekinthetőek: a Bodok Szálló lebontását (ennek a tervezése van most folyamatban), a Tamási Áron Színház – az egykori városháza – felújítását (ennek a tervei már elkészültek), a Debren-patak védőgátjának kiépítése (ezzel egy kis gyűjtőtavat is kialakítanak az Örkő és a Borvíz utca között), az egyetemi hálózat bővítése (új szakok akkreditálása), a belső városmag kialakítása (ez már látható szakaszában van), a szépmezői ipari park létrehozása (ott az eredeti terület 80 százalékát már elfoglalták, ezért bővíteni fogják), a helyi szállítási vállalat kiköltöztetése a központból, a terelőút megépítése (átadása 2024 tavaszára várható, jelenleg mintegy 23 százalékánál tartanak), egy új lakónegyed építése az egykori tyúkfarm helyén (most a bontási terven dolgoznak), és a dohánygyár megvásárlása, ami ugyan nem szerepelt az ígéretek között, mert akkor még nem tudták, hogy lehetséges lesz, de megvan, és egy részének már találtak is rendeltetést: a kommunizmus múzeumán kívül (amire már szerződés is van) „Erdély legnagyobb, interaktív-innovációs, élmény- és információközpontú turisztikai és ifjúsági csomópontját” kívánják ott berendezni.
Beruházások és buktatók
A következő fejezetbe a korszerűsítéseket csoportosította a polgármester: az utak, járdák javítását (ezek is a megvalósulás különböző szakaszaiban tartanak, a Nicolae Iorga utca felújítása például még csak terv, a Rózsa utcában azonban már leöntötték az aszfaltot), az új Olt-híd építését (ehhez nemrég adták ki a munkakezdési parancsot, 2023 végéig kell elkészülnie), a tömbházak szigetelését, egy új piaci vásárcsarnok és szolgálati, illetve fiataloknak szánt lakások építését a Iorga utca végén, a Borvíz utcában és a már említett tyúkfarm telkén; ezen kívül szükséglakásokat is vásároltak, és a szociális lakások számát is növelték.
A környezettudatosság jegyében új, elektromos autóbuszokat vásárol a város (jövő évben érkezik az első 12 ilyen utasszállító, 2024-ben a második tucat), korszerűsítik a buszmegállókat, új végállomást építenek a Gólya utcában, fedett parkolót a piac mellett (ezen kívül három másikat is elindítanak, de ezek befejezését nem ígérik a következő két évben), 65 elektromos töltőállomást alakítanak ki, felvásárolják a roncsautókat (az itt elindított program már országszerte hódít), bővítik a bicikliút-hálózatot és több biciklitárolót helyeznek el (hét zárható házikó már a helyén van). És ha már mozgás, akkor sportpályákat és parkokat hoznak létre (a Csíki negyedben és Szépmezőn már elkezdték), lesz gördeszkapark, fedett műjégpálya, befejezik a kisstadiont és megkezdik egy új uszoda építését. Több, a testi és lelki egészséget szolgáló programot is indítottak, ezek közül a Lábbuszt szintén átvették más városok is. A gyermekek számára minőségi körülményeket próbálnak teremteni, már a bölcsődétől kezdve. Jelenleg három bölcsődéje van a városnak, ezekbe 383 kisgyermek jár, de öt másikat is építenek (a Borvíz és a Iorga utcában, az Őrkőn és Szépmezőn különböző pályázatokból, az Enescu utcában az unitárius egyház beruházásaként); az óvodák, iskolák majd mindegyikében javítanak, korszerűsítenek valamit, támogatják a tehetséggondozást és a szakoktatást. Ide sorolta a polgármester a gyakorlati tudást nyújtó román és magyar nyelvtanfolyamokat is, amelyek iránt felnőtt korosztályok is érdeklődnek. A beruházásokkal kapcsolatosan a polgármester elmondta: olyan is volt, hogy két céggel írták alá, majd bontották fel a szerződést (az egyik példa erre a Táncsics Mihály utca, amit végül az önkormányzat saját, kisebb beavatkozásokra létrehozott cégére bíztak), ez sok gondot és késlekedést okoz (ezért áll többek között a Design Bank felújítása is).
Támogatások és partnerségek
A polgármester elmondta: az önkormányzat a kis- és közép-vállalkozókat is támogatja a maga eszközeivel: az ingatlanadók egy részének visszatérítésével két év alatt közel 3 millió lejjel támogatták a helybeli cégeket, további kétmillióval a járvány idején segítették a beruházásaikat, összesen félmillióval pedig a szépmezői ipari parkban megtelepedőket.
Odafigyeltek a szegénységben élőkre is: a felzárkóztatási programok mellett szociális lakásokat, óvodákat, közösségi központokat építenek az Őrkőn, a Csíki negyedben és Szépmezőn; az Őrkőn közművesítést is végeznek. Antal Árpád ezt is nagyon fontosnak tartja; bár sokan kifogásolják a ráfordított pénzt és energiát, véleménye szerint a város javát szolgálják, mert sokkal jobb, ha a rászorulók az önkormányzattól kapnak lakást, mint ha törvénytelenül felhúzott házakban élnek.
Végül néhány kisebb, de a maga nemében jelentékeny újdonságot is megemlített a polgármester: az első okos konténert (amit további 100 követ majd, ha a pályázat sikeres lesz), a négynyelvű, QR-kódos sepsimuemlek.ro honlap és az online ifjúsági platform létrehozását, az ingyenes wifit a város egyes pontjain, valamint az ügyintézés digitalizálását. Sikernek tartja a kalandvonat megvásárlását, az idén először megrendezett SepsiBook könyvfesztivált, a Sepsicard kártyát (amit eddig 9200-an váltottak ki), a nagycsaládos támogatási rendszert (amelynek kedvezményeit 256 család 1168 tagja veszi igénybe), a Rókavár névre keresztelt sugásfürdői erdei iskola létrehozását is. Említette még a metropolisz-övezet kialakítását, ennek első hozadékaként buszokra pályáznak.
A további tervek között a dohánygyárba megálmodott Tudományok Házát, a játszóterek felújítását, egy új házasságkötő terem kialakítását sorolta fel (ezeket mind elindították már), valamint az Olt-part rendezését, ami viszont fogas kérdés lesz. És az is szándékában áll az önkormányzatnak, hogy szorosabb partnerségeket alakítson ki az egyházakkal, szakmai és civil szervezetekkel, környező településekkel; stratégiai partnerként a megyei önkormányzatot, a román és a magyar kormányt, valamint az RMDSZ-t nevezte meg.
