„Ha azt gondoltuk, hogy Erdélyben vagy az erdélyi magyar irodalomban nem történnek csodák, és a csodák mégis megtörténnek: ő az év szerzője. Kevesen értenek úgy a csodához, ahhoz, hogy miért is fontos nekünk a csoda, mint éppen ő. Megéri bízni az év szerzőjében, és megéri figyelmesen olvasni minden sorát. Akinek fontos a saját jövője, igyekezzen jóban lenni vele. Igen komoly kapcsolati hálóval rendelkezik, nem csak az ördöggel találkozott már, ami, magunk között szólva, velünk is előfordult egyszer-kétszer, de a Fennvalóval is. Ha tehát valaki nem hisz a csodákban, mert nagyon is gyakorlatias, céltudatos, törekvő: forduljon hozzá! Olvassa a műveit, az év szerzője műveit. Ha nem hisz a csodában, de végigolvassa például a legutóbbi, Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című kötetét, megtudhatja, miként kell közeledni a világhoz, hogy az mégis csodás legyen” – fogalmazott Molnár Vilmos méltatásában Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
A Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész által készített kisplasztika mellett a szerző a Communitas Alapítvány jóvoltából 1000 eurós pénzjutalomban részesült. A könyvvásár szervezői a romániai magyar szépirodalmi lapok főszerkesztőit kérték fel, hogy nevesítsék azt az erdélyi magyar szerzőt, akinek a művét a díj elnyerésére a legalkalmasabbnak találják. „A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár kiemelt célja, hogy programjain és kommunikációs csatornáin keresztül ráirányítsa az olvasói figyelmet az erdélyi szerzőkre. Ebbe illeszkedik legújabb kezdeményezésünk is, 2022-től kezdődően minden évben elismerjük és a lehetőségeinkhez mérten jutalmazzuk az év szerzőjét, akit az irodalmi lapok főszerkesztői nevesítenek” – fogalmazott Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke, a könyves szemle társszervezője.
Molnár Vilmos József Attila- és Márai-díjas csíkszeredai író legújabb prózakötete, amint a könyv fülszövegében olvasható, „a nyelvtudós életének, utazásának fehér foltjait próbálja kitölteni a mese eszközeivel”. A Corvina Kiadó gondozásában megjelent kötet nem „tudományos Csoma-könyv”, hanem vegytiszta irodalom, Molnár Vilmos legendák lazán összefüggő sorában mondja el azt, amiről keveset vagy semmit sem tudunk.
Molnár Vilmos a legendáriumot alkotó tizennyolc történetben igyekszik követni Csoma Sándor keleti útvonalát, de azon kívül minden más – saját bevallása szerint – a fantáziájának a szüleménye. Azonban „a fikció nem a valóságtól való öncélú elrugaszkodás, hanem a lényeg megragadásának módja a fantázia játékos, néha humort sem nélkülöző igénybevételével”. (Maszol)
